Amikor 2022-ben elkezdtem dokumentálni az „évszázad aszályának” hatásait, abban a biztos tudatban voltam, hogy egy soha vissza nem térő lehetőség előtt állok. Soha többé nem látom majd viszont azokat a jelenségeket, amelyek akkor bejárták a közösségi médiát: kiszáradó tavak és folyók, elpusztult haszonnövények, kopárrá váló táj. Tévedtem. A katasztrófa mintha a nyakunkon maradt volna. Kicsit más formában, de mintha 2022 minden évben megismétlődne. Valami véglegesen elromlott? Valóban ekkora a baj?
Szárazodó klíma
Az utóbbi években a Kárpát-medence egy részének éghajlata látványosan eltolódott a szárazabb, melegebb irányba. Különösen igaz ez a Tiszántúlon, ahol az ország legszárazabb tájai vannak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 2020 és 2025 között a hőmérséklet évről évre magasabb lett, a csapadék eloszlása pedig egyre egyenlőtlenebbé vált.
A 2020-as évek elején a hőmérséklet már 1-2 °C-kal meghaladta a 20. század végi átlagot. 2022 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb, 2023 és 2024 pedig újabb rekordokat döntött: 2024-ben az éves középhőmérséklet országosan 1,8 °C-kal haladta meg az ún. éghajlati normált.
A Tiszántúlon sokfelé 13-14 °C körüli éves átlaghőmérsékletet mértek, ami korábban csak a Dunántúl déli megyéire volt jellemző. A csapadék ezzel párhuzamosan csökkent, és eloszlása is rendkívül szélsőségessé vált. 2022 katasztrofális aszályt hozott: Kelet-Magyarországon több helyen csak 350-450 mm eső hullott egész évben, ami az átlag 60-80%-a. Szolnokon például mindössze 308 mm-t mértek 2022-ben, ilyen alacsony értéket több mint száz éve nem regisztráltak. A talajok teljesen kiszáradtak, a növényzet visszahúzódott, és sok helyen a sekély tavakból is eltűnt a víz.
Úgy tűnt, hogy 2023-ban fordulat jött el: az országos csapadékösszeg meghaladta a 760 mm-t, ami bő 120%-a az átlagnak. A Tiszántúlon is javult átmenetileg a helyzet, de a következő évben ismét szárazság következett. 2024-ben a térség nagy részén 400 mm alatti éves csapadékot mértek, 2025 pedig ismét forró, csapadékszegény nyarat hozott, helyenként még 2022-nél is kevesebb esővel. A cikk októberi befejezésekor az éves csapadék mennyisége a Közép-Tisza-vidéken még a 250 mm-t sem érte el. Idén is rekord száraz év várható.
Kibillenve
Az elmúlt öt évben a nyarak forróbbak, a telek enyhébbek lettek, a csapadék pedig inkább rövid, heves zivatarok formájában érkezik, ez pedig alapjaiban formálja át a vízháztartást.
A vízhiány nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem évről évre halmozódik, mint egy láthatatlan adósság, amit a természet már nem tud visszafizetni. A természet vízháztartása olyan, mint egy bankszámla, amelyről évről évre többet veszünk ki, mint amennyit visszatöltünk.
A kamat pedig nem pénzben, hanem eltűnő tavakban és kiszáradó talajban jelentkezik.
A vízkörforgás több eleme tartósan kibillent az egyensúlyából. A melegedés miatt nő a párolgás: a talaj, a tavak és a növényzet egyre több vizet veszít. Közben viszont nem nő a csapadék mennyisége, sőt az Alföldön inkább csökken. A lehulló víz ráadásul gyakran zápor formájában érkezik, ami gyorsan lefolyik a felszínről, mielőtt még beszivároghatna. Ezért a talajvíz és a felszín alatti vízkészletek utánpótlása csökken, és az aszályos évek után a következő év már alacsonyabb talajvízszintről indul. A párolgás mértéke az 1980-as évekhez képest évente 66 mm-rel nőtt, ami országos szinten 6 km3 vízveszteséget jelent. Ez kb. három balatonnyi víz eltűnésének felel meg. Ha beleszámítjuk a növekvő hőmérsékletből fakadó „párolgási igényt”, a potenciális veszteség még nagyobb: évi 8 km3, azaz nagyjából négy és fél balatonnyi víz tűnhet el a légkörbe évente – ha lenne mit elpárologtatni. A vízhiány úgy gyűlik, mint a kamatozó adósság: minden elmaradt eső után nagyobb lesz a következő év terhe.
Ha a teljes vízciklust vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Magyarország vízháztartásának mérlege alapvetően negatív. Évente sokkal több víz távozik az országból, mint amennyi csapadék és belső utánpótlás formájában érkezik. A vízkészletek országon belüli átcsoportosítása csatornákon és vezetékeken keresztül rendkívül költséges, ráadásul számos műszaki akadállyal is jár. A legnagyobb vízigény a Tisza és a Körösök vízrendszerében jelentkezik, elsősorban öntözés céljából, miközben a legnagyobb vízhozam a Dunán figyelhető meg, többnyire rövid ideig tartó árhullámok idején, amelyet a jelenlegi technológiai feltételek mellett nem tudunk hatékonyan visszatartani vagy tárolni.
A vízciklus tehát átalakul, a beszivárgás csökken, így egyre kevesebb víz jut a talajba. A tározás is gyengül, mert a talaj és más vízfelszín alatti vízkészletek nem tudnak feltöltődni. A felszíni lefolyás kisebb lesz, ezért a patakok és folyók vízhozama csökken. A párolgás viszont nő, ami tovább rontja a mérleget. A vízhiány ezért folyamatosan halmozódik, és nem az eltűnő víz miatt, hanem mert a természetes „feltöltődés” folyamatosan elmarad a veszteségek mögött.
A talajvíz kulcsfontosságú láncszem ebben a folyamatban. Amikor a felszín alatti vízszint tartósan alacsony, az a sekély tavakra és a vizes élőhelyekre is kihat, ezek alulról sem kapnak elegendő utánpótlást, így egyre gyakrabban és egyre tartósabban száradnak ki. Az Alföldön sok tó és mocsár már most is csak időszakos, és növényzetük is a szárazsághoz alkalmazkodik. Ebben a folyamatban pedig az sem segít, hogy az elmúlt évtizedekben 46 ezer km belvízelvezető csatorna épült, amelyek továbbra is akadálytalanul vezetik el a csapadékvizet, valamint csapolják a talajvizet.
Fogyatkozó tavak
A vízhiány leglátványosabban a tavaink állapotában mutatkozik meg. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő és számos kisebb alföldi tó vízszintje az elmúlt években drámaian ingadozott, és ezt már a laikusok is észreveszik. A Balaton 2022 nyarán 75 cm alá süllyedt, ami a hajózást és a turizmust is veszélyeztette. A Velencei-tó helyzete még súlyosabb volt: több helyen teljesen kiszáradt a meder. 2023-ban ugyan javult a helyzet, de 2024-ben ismét apadó tendenciát mértek, vagyis az alacsony vízszint ma már nem kivételes.
Az elmúlt évszázadokban nem számított példa nélkülinek az ilyen alacsony vízszintek kialakulása, és a tavak élővilágára sem végzetes egy-egy ilyen alacsony vízszintű esemény. Kérdés azonban, hogy mennyire lesz tartós ez az állapot.
Hasonló folyamat zajlik az alföldi holtágak és más vizes élőhelyek esetében is. A Tisza és mellékfolyói mentén sok olyan holtág, morotva és mocsár található, amely 20-30 éve még egész évben víz alatt állt. Ma ezek közül sok csak tavaszi elöntéskor telik meg, majd nyár végére kiszárad. Ha nincs közvetlen összeköttetés a holtág és a folyó között, a vízszintjük most drámai gyorsasággal csökkenhet.
Az éghajlat és a hidrológiai viszonyok változása természetesen az élővilágot is átformálja. A vízhez kötött fajok – a kétéltűek, vízimadarak és mocsári növények – visszaszorulnak, helyüket szárazságtűrők veszik át. A tavakban nő a biológiai stressz, a melegedés és az alacsony vízszint miatt gyakoribb az algavirágzás, az oxigénhiány, a halállomány pusztulása. A sekély tavakban a hőingás és a koncentrálódó sótartalom miatt a vízminőség is romlik, ami tovább rontja a természetes regeneráció esélyeit. A felmelegedő vizekben az enyhe és fagymentes telek miatt elszaporodnak a behurcolt és betelepített szubtrópusi vízinövények, mint a kék rizsjácint vagy a nagyvirágú tóalma. Ezek megfékezhetetlen szaporodása nem csak ökológiai problémát okoz, ha a csatornák vízszállító képessége is drasztikusan csökken.
Elsivatagosodás
Sokszor hallani ma, hogy a Kárpát-medence Európa egyik leginkább elsivatagosodó térsége. E fogalom a termékeny talaj és a növényzet fokozatos leépülését jelenti. Kialakulásában szerepet játszik az emberi tevékenység is: a túllegeltetés, a helytelen talajművelés, valamint a vízkészletek túlzott felhasználása. Tünetei közé tartozik a talaj kiszáradása és eróziója, a terméshozamok csökkenése, a növényzet megritkulása, a vízkészletek kimerülése, továbbá a porviharok és kiszáradt medrek megjelenése.
Valóban sivatag lesz a közel jövőben a Kárpát-medencében? Erre is keressük a választ cikkünkben, melyet teljes terjedelmében a Földgömb 2025/november–decemberi lapszámában olvashatsz el!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
