Jakab Gusztáv

A 18. század végén a fátlan békési pusztában letelepedő olasz főúri család
egy park kialakításába kezdett, ami mára egyedülálló erdei élőhellyé fejlődött.
A Szarvasi Arborétum ma méltán az egyik legnépszerűbb látványosság az Alföldön

Az apró nőszirom (Iris pumila) a tavaszi kirándulásaink egyik meglepetése lehet. Napsütötte hegyoldalakban, száraz, sziklás talajú élőhelyeken, homoki gyepekben vagy sztyeppréteken már április elejétől találkozhatunk apró virágaival.

A 2022-es év katasztrofális szárazsága nyomán újra kell gondolnunk a vízhez való viszonyunkat. Az elmúlt száz évben a hazai vízgazdálkodás a vízre mint potenciális veszélyforrásra tekintett, ami ellen védekezni kell. Az árvizek pusztító erejükkel veszélyt jelentenek az emberi életre és javakra, a...

A buglyos tátorján (Crambe tataria) a magyar puszták nevezetes növénye. Igazi különlegesség, amit számos, történetinek számító dokumentum is említ. A tátorján név először Szikszai Fabriciusz Balázs 1560 körül összeállított szójegyzékében bukkan fel, de a ferences szerzetesek egykori szegedi...

A pusztai meténg (Vinca herbacea) száraz gyepjeink jellegzetes tavaszi vadvirága. Március és május között találkozhatunk kis, kék „szélkerekeivel”. Mészkedvelő növény, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, homok- és löszpusztákon él. Pontusi-pannon faj, elterjedése a Kaukázustól a Balkánon át a...

Az elhivatott természetjáró télen sem maradhat távol a természettől. Ilyenkor kihalt az erdő, a madarak is csendesek, ami az alkalmi turista számára persze egyhangú és unalmas lehet. Ha azonban nyitva tartjuk a szemünket, hamar felfedezhetjük, hogy a természet „takarítómunkásai”, a korhadékbontó...

A sárkánygyökér (Calla palustris) titokzatos növény. Mocsaras helyeken, láperdőkben, tavak és lassú folyású patakok szegélyén él. Eurázsia és Észak-Amerika fenyveszónájában elterjedt. Észak-Európában még nem számít ritkaságnak, azonban dél felé egyre inkább ritkul, a vizesélőhelyek pusztulása...

A virágzó kamillamezők tavasszal az alföldi szikes puszták tájképileg is meghatározó elemei. A látványosságot megörökítő természetfotósokon kívül ilyenkor felkerekednek a környékbeliek is, hogy leszüreteljék a hasznot a rövid időre megjelenő virágmezőkről. Ám talán még a gyűjtésben részt vevők...

E pannon bennszülött növényünk tudományos leírása Kitaibel Páltól származik 1801-ből. Csak Magyarországon él, kizárólag a Dunántúli-középhegységben, a Pilistől a Keszthelyi-hegységig, azonban egy helyen a Dunát is „átlépi”, és a Vác fölötti Naszályon is előfordul. Mészkedvelő faj, a nyílt...

Karácsony előtt megtelt a közösségi média a magasabb hegyeinkben kialakult zúzmarás köd képeivel. Vastag zúzmara és jég borította be a Visegrádi-hegység, a Börzsöny és a Pilis 600 méter feletti csúcsait, igazi jeges mesevilágot varázsolva a hegyekbe. Kirándulók ezrei voltak kíváncsiak a látványra, hiszen az...

Akadnak olyan érdekességek az élővilágban, melyek terepi megfigyeléséhez különösen éles látással kell rendelkeznünk, és nem árt, ha egy nagyító is kéznél van!

A koronavírus-járvány kezdetén mindannyian saját bőrünkön érezhettük egyes szolgáltatások átmeneti hiányát. A fodrászt vagy kozmetikust nélkülözni sokunknak talán nem okozott elviselhetetlen problémát, az alapvető szolgáltatásokat azonban folyamatosan biztosítani kellett

A fonák bajuszvirág (Epipogium aphyllum) Európa növényvilágának egyik legkülönlegesebb faja. A természetfotósok körében igazi trófeának számít, mivel rendkívül nehéz rátalálni. Legendásan kiszámíthatatlan növény, ami különleges életmenetével függ össze.

Melyik a legveszélyeztetettebb élőlény? – kérdezem gyakran az egyetemi hallgatókat. „Panda, tigris, túzok” – általában ehhez hasonló válaszok érkeznek. Az én változatom viszont gyakran meglepi őket. Szerintem a legveszélyeztetettebb élőlény a természettel harmóniában együtt élő és azt ismerő...

Lápok piócáktól hemzsegő és békáktól hangos vizében él a csodaszép mocsári békaliliom (Hottonia palustris), amely a kankalinfélék családjának egy vízi életmódhoz alkalmazkodott faja. 20–50 cm magas, évelő növény, hajtásai a sekély vízben úsznak, és jellegzetes, a víz színén lebegő virágszőnyegeket alkot.

A Körösök vidékén átutazó vendég vagy a kikapcsolódni érkező nyaraló számára szembetűnő, hogy ez a táj – minden természeti szépsége ellenére – nem egy érintetlen vadon. Az ember évezredes tájátalakító tevékenysége hol hozzátett a természeti adottságokhoz, hol elvett belőle. A különböző korok...

A tavaszi kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) magyarországi előfordulása igazi rejtély. Közel 30 éve akadtak rá a Zemplén központi részén, Pálháza közelében.

A fekete hunyor (Helleborus niger) Közép-Európa talán legkorábban virágzó növénye. Az olvadó havat követve januártól áprilisig virágzik. Különösen meleg klímájú termőhelyeken már december végén is megjelenhet, ezzel megelőzi a tavasz első hírnökeként számon tartott kikeleti hóvirágot (Galanthus...

Károly, walesi herceg kezdeményezte 2013-ban az úgynevezett koronázási rétek telepítését, azaz minden megye az Egyesült Királyságban telepítsen egy új vadvirágos rétet! Mindezt a fajgazdag rétek brit-szigeteki drámai megfogyatkozása indokolta.

A Magas-Tátra központi részén, a 2655 méteres Gerlahfalvi-csúcs alatt húzódik a Felkai-völgy, ami a Kárpát-medencei hegymászás és turistaélet egyik kiindulópontja volt. A völgy középső részén áll a Sziléziai-ház, a tátrai túrák fontos kezdőpontja. A Sziléziai-háztól nem messze, 1820–1840 m...

A rizsjácintok trópusi-szubtrópusi származású vízigyomok, elterjedésük súlypontja Kelet-Ázsiában van. A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a rizstermesztéssel került el a világ távoli tájaira, így Dél-Európában is megtelepedett. Hazánkban éri el földrajzi elterjedésének északi határát.

A hazánkban élő ibolyák virágai többnyire ibolyás-kékek vagy fehérek, a sárga ibolya (Viola biflora) azonban kivételes élénksárga virágaival. Virágai mellett vese alakú, csipkés szélű levelei is megkülönböztetik rokonaitól. Legtöbbször csak két levele van, erre utal tudományos neve is (biflora).

Flóra és fauna rovatunkban többnyire valamilyen különleges ritkaságot mutatunk be, de az élővilág „közkatonái” is érdekesek és szépek lehetnek, csak közelebb kell hajolni hozzájuk.

Kréta szigete növényzeti szempontból Európa egyik leggazdagabb területe: 1400 fajjal rendelkezik, aminek 10%-a endemikus, azaz kizárólag ezen a szigeten fordul elő.

A zsályák nemzetségének mint-egy 800 faja ismert, többségük a trópusi területek lakója. Évelő növények, de cserjék és félcserjék is vannak közöttük. Különösen látványosak a mediterrán vidékeken, ahol meghatározó szerepük van a garrigue, más néven phrygana növényzet felépítésében. Több ilyen...

A kunkorok nemzetségének mintegy 220 faja főként a trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt, de a Mediterráneumban is sok különböző fajuk él. Hazánkban legkönnyebben a közönséges kunkorral (Heliotropium europaeum) találkozhatunk, ami egy elég gyakori szántóföldi gyomnövény. Ugarokon, tarlókon...

A gyújtoványfüvek száraz gyepek nyári vadvirágai. Legtöbb fajuknak sárga virága van, csak az ajkak narancssárgák. A virág egy hosszú sarkantyúban végződik, ezért az a gyertya lángjára emlékeztet, innen kapta e nemzetség a magyar nevét.

Ritka esemény, amikor egy évtizedek óta kipusztultnak hitt faj kerül elő Magyarországról. Ilyen eset történt 2017 májusában, amikor egy mediterrán ritkaság bukkant fel Csongrád megye keleti részén, Eperjes falu határában.

A havasi pinty (Montifringilla nivalis) a magas hegyvidékek jellegzetes madara. Verébméretű, barnásszürke hátáról és világosszürke hasáról könnyen felismerhetjük.

A spanyol malpaís kifejezés terméketlen földet jelent. Olyan kopár területeket neveznek így, amin rendkívül nehéz gyalogosan átkelni, és látszólag alkalmatlanok a mezőgazdasági művelésre. A kifejezést elsősorban spanyol nyelvterületeken használják, így az Egyesült Államok déli részén, Mexikóban és...

A havasigyopár (Leontopodium alpinum) az Alpok és az alpinizmus szimbóluma, az európai magashegységek egyik legismertebb növénye. Emblematikus fajként számtalan helyen szerepel, a pénzérméktől az emléktárgyakon át, egészen a pártok és hegymászószervezetek jelképeiig.

A kunsági bükköny (Vicia biennis) a Tisza menti árterek egyik legkülönlegesebb növényritkasága. Pontusi-közép-ázsiai faj, azaz fő elterjedési területe a Duna-deltától kelet felé egészen Kazahsztánig tart. E vidéktől nyugatabbra csak szigetszerűen jelenik meg az Alföldön, a Tisza és mellékfolyói...

A szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius) az egyik legdekoratívabb rovarfajunk. Az 1,2 cm-re megnövő bogár szárnyfedőin vörös és kékesfekete harántszalagok húzódnak, amikről azonnal felismerhetjük.

A rutafélék családjába többnyire szubtrópusi elterjedésű fák és cserjék tartoznak. Közös jellegzetességük, hogy szöveteik erős illatú, éterikus olajokat tartalmaznak. Legismertebb képviselőik a citrusfélék: például a citrom, a narancs és a mandarin.
A rutafélék egyetlen, Magyarországon is honos...

Az Alföld peremén, az Erdélyi-középhegyvidék lábánál a Kis-Sárrét őrzi a Tiszántúl egykor kiterjedt mocsár - világának emlékét. A trianoni döntést követően elszigetelődött vidéken az egyedüli kitörést a természeti adottságok bölcs használata jelentheti…