Jakab Gusztáv

Károly, walesi herceg kezdeményezte 2013-ban az úgynevezett koronázási rétek telepítését, azaz minden megye az Egyesült Királyságban telepítsen egy új vadvirágos rétet! Mindezt a fajgazdag rétek brit-szigeteki drámai megfogyatkozása indokolta.

A Magas-Tátra központi részén, a 2655 méteres Gerlahfalvi-csúcs alatt húzódik a Felkai-völgy, ami a Kárpát-medencei hegymászás és turistaélet egyik kiindulópontja volt. A völgy középső részén áll a Sziléziai-ház, a tátrai túrák fontos kezdőpontja. A Sziléziai-háztól nem messze, 1820–1840 m...

A rizsjácintok trópusi-szubtrópusi származású vízigyomok, elterjedésük súlypontja Kelet-Ázsiában van. A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a rizstermesztéssel került el a világ távoli tájaira, így Dél-Európában is megtelepedett. Hazánkban éri el földrajzi elterjedésének északi határát.

A hazánkban élő ibolyák virágai többnyire ibolyás-kékek vagy fehérek, a sárga ibolya (Viola biflora) azonban kivételes élénksárga virágaival. Virágai mellett vese alakú, csipkés szélű levelei is megkülönböztetik rokonaitól. Legtöbbször csak két levele van, erre utal tudományos neve is (biflora).

Flóra és fauna rovatunkban többnyire valamilyen különleges ritkaságot mutatunk be, de az élővilág „közkatonái” is érdekesek és szépek lehetnek, csak közelebb kell hajolni hozzájuk.

Kréta szigete növényzeti szempontból Európa egyik leggazdagabb területe: 1400 fajjal rendelkezik, aminek 10%-a endemikus, azaz kizárólag ezen a szigeten fordul elő.

A zsályák nemzetségének mint-egy 800 faja ismert, többségük a trópusi területek lakója. Évelő növények, de cserjék és félcserjék is vannak közöttük. Különösen látványosak a mediterrán vidékeken, ahol meghatározó szerepük van a garrigue, más néven phrygana növényzet felépítésében. Több ilyen...

A kunkorok nemzetségének mintegy 220 faja főként a trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt, de a Mediterráneumban is sok különböző fajuk él. Hazánkban legkönnyebben a közönséges kunkorral (Heliotropium europaeum) találkozhatunk, ami egy elég gyakori szántóföldi gyomnövény. Ugarokon, tarlókon...

A gyújtoványfüvek száraz gyepek nyári vadvirágai. Legtöbb fajuknak sárga virága van, csak az ajkak narancssárgák. A virág egy hosszú sarkantyúban végződik, ezért az a gyertya lángjára emlékeztet, innen kapta e nemzetség a magyar nevét.

Ritka esemény, amikor egy évtizedek óta kipusztultnak hitt faj kerül elő Magyarországról. Ilyen eset történt 2017 májusában, amikor egy mediterrán ritkaság bukkant fel Csongrád megye keleti részén, Eperjes falu határában.

A havasi pinty (Montifringilla nivalis) a magas hegyvidékek jellegzetes madara. Verébméretű, barnásszürke hátáról és világosszürke hasáról könnyen felismerhetjük.

A spanyol malpaís kifejezés terméketlen földet jelent. Olyan kopár területeket neveznek így, amin rendkívül nehéz gyalogosan átkelni, és látszólag alkalmatlanok a mezőgazdasági művelésre. A kifejezést elsősorban spanyol nyelvterületeken használják, így az Egyesült Államok déli részén, Mexikóban és...

A havasigyopár (Leontopodium alpinum) az Alpok és az alpinizmus szimbóluma, az európai magashegységek egyik legismertebb növénye. Emblematikus fajként számtalan helyen szerepel, a pénzérméktől az emléktárgyakon át, egészen a pártok és hegymászószervezetek jelképeiig.

A kunsági bükköny (Vicia biennis) a Tisza menti árterek egyik legkülönlegesebb növényritkasága. Pontusi-közép-ázsiai faj, azaz fő elterjedési területe a Duna-deltától kelet felé egészen Kazahsztánig tart. E vidéktől nyugatabbra csak szigetszerűen jelenik meg az Alföldön, a Tisza és mellékfolyói...

A szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius) az egyik legdekoratívabb rovarfajunk. Az 1,2 cm-re megnövő bogár szárnyfedőin vörös és kékesfekete harántszalagok húzódnak, amikről azonnal felismerhetjük.

A rutafélék családjába többnyire szubtrópusi elterjedésű fák és cserjék tartoznak. Közös jellegzetességük, hogy szöveteik erős illatú, éterikus olajokat tartalmaznak. Legismertebb képviselőik a citrusfélék: például a citrom, a narancs és a mandarin.
A rutafélék egyetlen, Magyarországon is honos...

Az Alföld peremén, az Erdélyi-középhegyvidék lábánál a Kis-Sárrét őrzi a Tiszántúl egykor kiterjedt mocsár - világának emlékét. A trianoni döntést követően elszigetelődött vidéken az egyedüli kitörést a természeti adottságok bölcs használata jelentheti…