Jakab Gusztáv

A gyújtoványfüvek száraz gyepek nyári vadvirágai. Legtöbb fajuknak sárga virága van, csak az ajkak narancssárgák. A virág egy hosszú sarkantyúban végződik, ezért az a gyertya lángjára emlékeztet, innen kapta e nemzetség a magyar nevét.

Ritka esemény, amikor egy évtizedek óta kipusztultnak hitt faj kerül elő Magyarországról. Ilyen eset történt 2017 májusában, amikor egy mediterrán ritkaság bukkant fel Csongrád megye keleti részén, Eperjes falu határában.

A havasi pinty (Montifringilla nivalis) a magas hegyvidékek jellegzetes madara. Verébméretű, barnásszürke hátáról és világosszürke hasáról könnyen felismerhetjük.

A spanyol malpaís kifejezés terméketlen földet jelent. Olyan kopár területeket neveznek így, amin rendkívül nehéz gyalogosan átkelni, és látszólag alkalmatlanok a mezőgazdasági művelésre. A kifejezést elsősorban spanyol nyelvterületeken használják, így az Egyesült Államok déli részén, Mexikóban és...

A havasigyopár (Leontopodium alpinum) az Alpok és az alpinizmus szimbóluma, az európai magashegységek egyik legismertebb növénye. Emblematikus fajként számtalan helyen szerepel, a pénzérméktől az emléktárgyakon át, egészen a pártok és hegymászószervezetek jelképeiig.

A kunsági bükköny (Vicia biennis) a Tisza menti árterek egyik legkülönlegesebb növényritkasága. Pontusi-közép-ázsiai faj, azaz fő elterjedési területe a Duna-deltától kelet felé egészen Kazahsztánig tart. E vidéktől nyugatabbra csak szigetszerűen jelenik meg az Alföldön, a Tisza és mellékfolyói...

A szalagos méhészbogár (Trichodes apiarius) az egyik legdekoratívabb rovarfajunk. Az 1,2 cm-re megnövő bogár szárnyfedőin vörös és kékesfekete harántszalagok húzódnak, amikről azonnal felismerhetjük.

A rutafélék családjába többnyire szubtrópusi elterjedésű fák és cserjék tartoznak. Közös jellegzetességük, hogy szöveteik erős illatú, éterikus olajokat tartalmaznak. Legismertebb képviselőik a citrusfélék: például a citrom, a narancs és a mandarin.
A rutafélék egyetlen, Magyarországon is honos...

Az Alföld peremén, az Erdélyi-középhegyvidék lábánál a Kis-Sárrét őrzi a Tiszántúl egykor kiterjedt mocsár - világának emlékét. A trianoni döntést követően elszigetelődött vidéken az egyedüli kitörést a természeti adottságok bölcs használata jelentheti…