Növényföldrajzi kuriózumként elsőként javasolták védelem alá helyezését. Még 1909-ben Degen Árpád indítványozta az akkori „földmívelésügyi” miniszternek a kunsági bükköny törvényes védelmét, 7 másik növényfajjal együtt. Ezen fajok védelme akkor nem valósult meg, és a 30-as évektől a kunsági bükkönyt sem látták évtizedekig az országban. Úgy tűnt, hogy kipusztult Magyarországról – egészen 1999-ig, amikor Tiszaderzs közelében előkerült egy kisebb állománya. Azóta megtalálták a Hortobágyon és a Sajó mentén is, de többségük a Közép-Tisza ártereiben él.

A kunsági bükkönyt 2000-ben fokozottan védett növényfajjá nyilvánították. A védelem indokolt is, mert termőhelyei különösen veszélyeztetettek a különböző özönnövények (pl. gyalogakác) terjedése miatt.

A kunsági bükköny felismerése nem egyszerű feladat, talán ez lehet az egyik oka az évtizedes lappangásának. A felületes szemlélő könnyen összetévesztheti a kaszanyűg bükkönnyel (Vicia cracca), ami közönséges gyomnövény. A kunsági bükköny virága azonban világosabb színű, a virágkocsányai hosszúak, a levelein pedig csupán 3–6 levélkepár van. Többnyire az árterek szegélytársulásaiban találkozunk vele, ahol a nád száraira vagy kisebb cserjékre kapaszkodik fel. E fényképek Csépa közelében készültek.