A nagy aggófű a másfél méteres magasságot is eléri. Levelei hosszúkás lándzsásak vagy elliptikusak, a szár és a levelek gyapjas molyhosak. A fészekvirágzat 25-30 mm átmérőjű, amit nyolc sárga sugárvirág szegélyez. A nagyon hasonló kövér aggófű (Senecio doria) gyakoribb, de annak csak 5-6 sugárvirága van.

Júliustól szeptemberig virágzik, a csöves virágokból augusztus végétől fehér bóbitás repítőszőrös kaszattermések fejlődnek. Innen kapta a nemzetség tudományos és magyar nevét, mert ez a leíró botanikust egy agg ember ősz hajára emlékeztette: a Senecio név a latin senex (öreg) szóból származik. A kaszatok lehullásával egy kopasz fejre hasonlító, gömbölyű vacok marad vissza.

Az aggófüvek az egyik legfajgazdagabb nemzetség a Földön, mintegy 1500 fajuk ismert. Rendkívül formagazdag csoport, különösen látványosak a Kilimandzsáró több méter magasra megnövő, fatermetű aggófüvei – de a Kárpát-medencében már egy másfél méteres aggófű is megkaphatja a „nagy” jelzőt...

A nagy aggófű láprétek erősen veszélyeztetett növénye. Hazánkban a láprétek szárazodása, élőhelyének beépítése és az inváziós fajok terjedése veszélyezteti.
2001 óta fokozottan védett faj Magyarországon.