Magyar zsálya
A zsályák nemzetségének mint-egy 800 faja ismert, többségük a trópusi területek lakója. Évelő növények, de cserjék és félcserjék is vannak közöttük. Különösen látványosak a mediterrán vidékeken, ahol meghatározó szerepük van a garrigue, más néven phrygana növényzet felépítésében. Több ilyen mediterrán zsályát is ültetnek hazánkban fűszer- és dísznövényként.
Hazánkban 7 fajuk honos, főként száraz gyepek évelő növényei. A magyar zsálya (Salvia aethiopis) azonban több szempontból is kivételes. Kétéves növény, hajtásai gyakran gömb alakú kórót formálnak, ami a tövéről letörve hozzájárul a növény szél segítségével történő terjedéséhez.
Vándornövényként tartják számon, ami azt jelenti, hogy élőhelye gyakran csak ideiglenes, és terjedési képességének köszönhetően könnyen hódít meg új területeket.
Más zsályákkal ellentétben förtelmesen büdös, ami hatékony védekezést jelent a legelő állatokkal szemben. A faj könnyen felismerhető a gyapjasan fehér, szőrös száráról, a leveléről és a virágzatáról.
A magyar zsálya elnevezés megtévesztő: nem bennszülött növényünk, a Mediterráneum keleti részén és Délkelet-Európában is elterjedt, de keleten egészen Örményországig és Iránig is előfordul. Egyes botanikusok szerint a török hódoltság idején kerülhetett be hazánkba. Nálunk a Dunántúli-középhegységben elterjedt, az ország többi részén viszont csak szórványosan fordul elő. Parlagterületeken, szőlők és kertek szegélyén, töltéseken vagy száraz gyepekben találkozhatunk vele.
Fényképeink a Békés megyei Biharugrán készültek.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
