A Budzsák Etnikumok országútján Ukrajna szegletében
A Budzsák ma Ukrajna délnyugati szegletében található: a Dnyeszter folyó és a Duna torkolatvidéke, valamint a Fekete-tenger által határolt terület. Északnyugaton Moldovával határos. Nem alkot önálló, országon belüli egységet, jóllehet az ország belső területei felé – két kisebb földszoroson át – csupán egy vasút és egy Moldova területén áthaladó közút jelenti a kapcsolatot. Térképünk a Prut és a Dnyeszter folyó között elterülő Dél-Besszarábia lakosságának nyelvi összetételét mutatja az utolsó, 2001-es ukrán és 2014-es moldáv népszámlálások alapján
E vidék kedvező közlekedésföldrajzi helyzete miatt mindig is fontos volt a környező nagyhatalmak számára. A török nyelvből eredeztethető, határvidék, szeglet, sarok jelentéssel bíró Budzsák kifejezéssel illetett terület része egy átmeneti geopolitikai zónának, ahol a politikai csatározások mellett erőteljes volt a különböző nyelvek, felekezetek keveredése, amelyek a mai napig is sok esetben politikai színezetet kapnak.
A középkor folyamán a Kárpátok keleti vonulatai és a Dnyeszter között alakult meg a Moldovai Fejedelemség. Ekkor kerültek a lakosság körében többségbe a keleti újlatin nyelvet beszélő, ortodox vallású csoportok. A fejedelemség később az Oszmán Birodalom vazallusa lett, s számukra igen fontos volt a tengerpart mentén haladó hadi út biztosítása, ezért megnövekedett itt a türk nyelvű muszlim csoportok száma.
A 18. században azonban megváltozott a geopolitikai helyzet: a fokozatosan megerősödő Orosz Birodalom szembetalálta magát az oszmánokkal, melynek eredménye több orosz–török háború lett. Ezek következtében 1812-ben a Prut folyótól keletre eső térséget az Orosz Birodalomhoz csatolták, s ezután a lakosság etnikai összetétele is kezdett átformálódni. Az állam a muszlim törökök és tatárok kitelepítésével demográfiai vákuumba került térségben a népesség számának növelését tartotta fontosnak. Ekkor kerültek az Oszmán Birodalomból menekülő ortodox bolgárok, vagy egy szervezett telepítés keretében német telepesek is a Besszarábiának hívott térség déli részébe. E hatalompolitikai törekvések következménye az is, hogy a román nyelvűek a vidéki térségekbe szorultak, míg a városokban a zsidók mellett a szláv nyelvűek kerültek többségbe.
A Prut és a Dnyeszter folyó között elterülő Besszarábia területe az I. világháborút követően Nagy-Románia része lett, majd a II. világháború körüli kaotikus hatalomváltások után a Szovjetunió fennhatósága alá került. Így létrejött a Moldáv SZSZK, ám déli részét az Ukrán SZSZK-hoz csatolták. A Szovjetunió 1991-es fölbomlásával e határok váltak államhatárokká. Az így önállóvá váló Moldova területéből – keletkezésének pillanatában – kiszakadt a nemzetközileg azóta sem elismert Transznyisztria, a jelenleg széles körű autonómiával rendelkező Gagauzia, a török nyelvű ortodox lakosság településterülete pedig csak hosszú belpolitikai csatározások erdeményeképpen maradt Moldova része.
