Közép-Ázsia hegyvilágát egymás közelében magasodó óriási hegységek uralják: a Himalája, a Karakoram, a Hindukus, a Pamír és a Tien-san. A Pamír hatalmas, központi tömbjével – amit gyakorta a „világ tetejeként” emlegetnek – Tadzsikisztán büszkélkedhet. Az elnevezés maga feltehetően perzsa eredetű, a viktoriánus korban angol fordításban jelent meg, és így terjedt el világszerte

A mótorkerékpár műszerei a sötétben való éleslátás fenntartása miatt leszabályzott, zöldes fényben világítottak. Inkább a mutató és a számok foszfor-réz-cinkszulfid radioluminiszcenciás lidérce foszforeszkált, semmint a műszerizzók. Egy lezuhant világháborús repülőgépből mentett voltmérőre meg az átkottázott fordulatszámlálóra mindig büszkeséggel pillantottam, mert a hátoldalukra gravírozott „Horthy Miklós Nemzeti Repülőgép Alap” felirat kifejezetten az akkori jó minőségű darabokat jellemezte. A fordulatmérő tömegműszerek örvényárammal működtek, de ezt a sokkal precízebb röpsúlyokkal készítették

Egy korszak maradványa, személyes traumák helyszíne, a városi tér része és nemzetközi jelkép. Mit jelent ma a berlini fal?

A víz: az egyik legalapvetőbb, kézzelfogható természeti jelenség az életünkben – és egyben a földi élet legfontosabb eleme. Mindannyian tudjuk, hogy létünk a száraz és fagyos univerzumban ennek az oly ritka folyékony oldószernek köszönhető. Ahogy azt is, hogy míg a Földön sok víz van, addig más égitestek hozzánk képest csak sivatagok. A Merkúr, a Vénusz és a Hold szinte tökéletesen szárazok, a Mars nagy része is túltesz a Szaharán, a vörös bolygón valamennyi jég csak a poláris hósapkájában van. Ehhez képest a Föld egy valódi oázis a Naprendszerben. Nos, ez nem egészen így van…