A pofók árvacsalán virága

Fotó: Jakab Gusztáv

Élőhelye keleti irányban kiterjed a Dráva–Száva közére is, ahol egy ponton – Zákány és Őrtilos közelében – átlép Magyarország területére. A Dráva menti dombsoron a folyóra néző völgyek erdőiben szép állományai élnek, más olyan illír növényekkel együtt, mint a hármaslevelű szellőrózsa. Egy régi, nehezen meghatározható előfordulása ismert a Keszthelyi-hegységből is. Előfordul Szentendre mellett a Bükkös-patak völgyében is, ez viszont minden bizonnyal dísznövényként való betelepítésének és a kivadulásának köszönhető.

áprilisValóban dekoratív növény. A többi árvacsalánnál jóval nagyobb termetű, évelő faj. Virágai akár 4 cm hosszúak is lehetnek, a levelei pedig 5-12 cm szélesek, széles tojásdadok. Más árvacsalánokkal ellentétben nem fejleszt indákat. Magyar neve is a növény feltűnő szépségére utal, még ha ez elsőre nem is egyértelmű. Azt hinnénk, hogy a pofók szó csak elírás, és valójában valamilyen kövérkés, pufók növényről van szó. A pofók jelző azonban mást jelent! A szó ritka, valószínűleg nyelvjárási eredetű kifejezés, és a „pofa” (arc) szóból származik. Jelentése nagyjából „pofás”, vagyis csinos kinézetű, jellegzetes arcú személyre vagy állatra utalhat.

Elterjedésének központjában, a Nyugat-Balkánon, jelentős állományai élnek, és nem veszélyeztetett. Kisebb egyedszámú hazai állományai azonban feltétlenül védelemre szorulnak. Elsősorban az erdészeti beavatkozások és a nagyvadállomány taposása veszélyezteti.