Eredetük az Izlandot benépesítő vikingekhez köthető, ők hozták ide válogatott lovaikat. Közülük is csak a legszívósabbak, a terepi, éghajlati viszonyokat, a gyakori vulkánkitöréseket tűrő és túlélő egyedek maradtak fenn. E természetes szelekciós folyamat eredményeként jött létre a ma élő állomány alapja.

Egy-egy nagyobb ménessel is találkozhatunk az alsóbbrendű utak mentén – Itt épp az egyik legnagyobb tenyésztő 300 lovát terelik, hogy az autósok tovább tudjanak hajtani

Szöveg és fénykép: Hamar Sándor

Az izlandi ló rendkívül igénytelen, mindenféle domborzaton képes mozogni, szívós, kitartó, barátságos, kiegyensúlyozott. Mivel más vérű lovakkal alig keveredett, az egyik legtisztább vérvonalú ló- fajtának tartják a világon. E pozícióját az államalapításkor, 982-ben hozott és azóta is betartott importtilalom-törvénnyel igyekeznek megőrizni. Ha egy lovat Izlandról külföldre adnak el, vagy akár csak egy külföldi versenyen vesz részt, soha többet nem térhet vissza szülőhazájába. Az egész világon csak az a ló számít fajtatiszta izlandinak, amelynek ősei visszavezethetők Izland szigetére.

Az izlandi lovak belovaglása negyedik életévükben kezdődik – Eddig az időpontig a csikó a szabadban tartózkodik anyjával és a többi lóval

Szöveg és fénykép: Hamar Sándor

Az izlandi ló kivételes tulajdonsága, hogy nemcsak a lépés, ügetés, vágta jármódokra képes, hanem az ún. töltre és passzra is.

Tölt – Az izlandi ló speciális négyütemű jármódja. A hátsó lábak mélyen a ló teste alá lépnek, és a súly nagy részét viszik, míg első lábait magasra emeli

Rendkívül igénytelenek, szívósak és kíváncsi természetűek – Ahogy megállunk, a közelünkbe jönnek, engedik, hogy megérintsük őket

Szöveg és fénykép: Hamar Sándor

Tölt: az izlandi ló speciális, négyütemű jármódja. A hátsó lábak mélyen a ló teste alá lépnek, és a súly nagy részét viszik, míg első lábait magasra emeli az állat. A tölt egy nagyon lágy jármód, amit sokszor úgy mutatnak be, hogy a lovas egyik kezében egy teli pezsgőspoharat, a másik kezében pedig a szárat tartja, és nagy sebességgel halad anélkül, hogy akár csak egy csepp is kiloccsanna. Töltben bármilyen sebességgel lehet lovagolni a lassútól a gyorsig, akár a vágtával is felveszi a versenyt. A tölt lehetővé teszi hosszú utak kényelmes megtételét (40-50 km) a nehéz, változékony, vulkanikus terepen a pattogó ügetés kellemetlensége nélkül.

Szöveg és fénykép: Hamar Sándor

Flying pace (passz): kétütemű jármód, amikor a ló az azonos oldalon lévő első és hátsó lábait egyszerre mozdítja. A lovak ebben a jármódban is nagy sebesség elérésére képesek. Nem mindegyik izlandi képes azonban a repülő passzra. Amelyik igen, az az ún. ötjármódú ló. A repülő passz hirtelen, gyors sebességnövekedésre teszi képessé az állatokat folyók átkelésekor, juhok üldözésében vagy akár kitörő vulkánok előli meneküléskor.

A flying pace egy kétütemű jármód, amikor a ló az azonos oldalon lévő első és hátsó lábait egyszerre mozdítja – és egy pillanatra egyik sem éri a földet

A legtöbb színárnyalat ennél a fajtánál látható – Több mint 40 szín és 100-féle variáció különböztethető meg

Szöveg és fénykép: Hamar Sándor

Az újabb kutatások eredményei szerint létezik az ún. jármódőrző gén (DMRT3 gén mutációja), amely a lateralitásért felelős, vagyis azért, hogy az állat a tevéhez hasonlóan az azonos oldali lábaival képes lépni. Ha csak az egyik szülő rendelkezett ezzel a génnel, akkor az utód csak négyjármódú lesz.

Ma Izlandon kb. 90 ezer lovat tartanak számon (a lakosság becsült lélekszáma 398 ezer!). A legtöbb színárnyalat is ennél a fajtánál látható, több mint 40 szín és 100féle variáció különböztethető meg.

Az izlandi ló a sporton kívül jelentős gazdasági értéket képvisel a PMSG (Pregnant Mare Serum Gonadotropin)-piacon. A vemhes kanca véréből nyert szérum gonadotropin az állattenyésztésben széles körben alkalmazott, termékenységet és húsnövekedést serkentő szer. Ennek egyik fő exportőre Izland.

Hamar Sándor orvos, fotós, ars poetica: „... benned a létra.”