Sorsszerű, hogy 1944-ben, amikor a német, majd az orosz megszállás révén a magyarországi kunok a teljes beolvadásra lettek kárhoztatva, született egy ember, aki az 1980-as években fölrázta őket az asszimiláció kábulatából. Az 1948 után létrejött kommunista diktatúra, a kuláküldözés és a kolhozosítás végképp felszámolta a kunok önállóságát, a kun gazdaság létalapját. Mándoky apját, a lótenyésztő Mándoky Sándort kuláklistára tették, a család vagyonát elkobozták. Sőt, még Czinege Lajos bosszúja is üldözte, mert a tábornok szülei korábban náluk voltak cselédek.

Almati, népi költőverseny. Mándoky feleségével, a nyugatkazah Makszumkizi Ongajsával a nézőtéren

A kis Mándokyt leginkább a kunok elfeledett nyelve izgatta. Már gyerekkorában észrevette, hogy a kunok sok olyan szót használnak, melyek ismeretlenek más vidékeken. Hamar megtudta, hogy a kunok a 18. századig egy kipcsak-török nyelvet használtak, és a hagyomány szerint az utolsó, kun nyelven beszélő a karcagi Varró István volt, aki 1770-ben halt meg.

Az Alföldről a sztyeppére

Az alföldi szovjet katonai jelenlét különleges lehetőséget is tartogatott: a Karcaghoz közeli kunmadarasi laktanyában kipcsak-török nyelvű katonák is voltak.

Mándoky talált is egy krími tatár sofőrt, s mire Fezil 16 hónap után hazatért, Mándoky már jól beszélte a tatár nyelvet.

Fezil ekkor egy Bajturszun nevű kazah katonával ismertette meg, aki szintén megtanította anyanyelvére.

Megismerkedett a szintén karcagi származású Németh Gyula professzorral, az ELTE Török Filológia Tanszék tanárával. 1963–68 közt az ő tanítványa volt, s a Kongur kun ragadványnevet is felvette. 1965-től a Dobrudzsában élő krími tatárok és nogájok nyelvét tanulmányozta, és egy szótárt is összeállított. Egyetemi tanulmányai után először a Kőrösi Csoma Társaság jegyzője, majd 1970-től a Ligeti Lajos vezette Altajisztikai Kutatócsoport munkatársa volt a Magyar Tudományos Akadémián. Az 1970-es évek elején kétszer is járt az Altaj hegységben, ahol a kazahok napjainkig megőrizték nomád életformájukat.

Mang-Kisztau vidékén. Az adaj nemzetség – melyből Mándoky felesége, Ongajsa asszony is származik – a mai napig őrzi hagyományait – sőt, sok csoportjuk nomádként is él. Mándoky sokat járt közöttük, és gyűjtötte gazdag szájhagyományukat

Somfai Kara Dávid

A fő cél azonban a kazahsztáni kutatás volt, ám ide (és csakis a fővárosba!) 1977-ben engedték be először.

A KGB folyamatosan figyelte, betörtek a szállodai szobájába, ahol a pénze ellopásával arra kényszerítették, hogy idő előtt eltávozzon: akkoriban csak kevesen mertek szóba állni a megfigyelt kun tudóssal.