Egy nap alatt négy évszak

Orkney-n olyan gyorsan változhat az időjárás, hogy az a mondás járja: négy évszakot is megtapasztalhatunk egyetlen nap alatt. Ennek egyik oka, hogy az Észak-atlanti-áramlat melegítő hatása miatt a téli és a nyári átlaghőmérsékletben alig 10 °C különbség mutatkozik. Más megközelítésben azonban

a helyiek szerint csak két eltérő időszak létezik: az év sötét és világos fele a szeptemberi és a márciusi nap-éj egyenlőségek között. Abban azonban mindenki egyetért, hogy egy jelenség mindenképp meghatározó: a szél.

Ha nagy ritkán nem fúj, hiánya még inkább számít, mert olyankor áthatolhatatlan, mozdulatlan ködtakaró borítja be a tájat, leállítva a hajó- és repülőgép-közlekedést. A szél hozza, aztán gyorsan űzi is el a felhőket. A kellő csapadéktól zöldellő legelőkön nagy szarvasmarha- és juhállomány él. A birkák a hangás és a közvetlen parti területekkel is beérik, bár ezek gyakran túl vizesek, és a sós permetet hozó szelek kiégethetik a növényzetet. Termőföldből, kaszálókból, legelőkből viszont soha sincs elég. North Ronaldsay leleményes állattartói ezért szorították a tengerparti kövekre, makroalgák fogyasztására juhaikat. Rendkívül jó minőségű gyapjújuk, édeskés ízű húsuk igazi különlegesség.

Fotó: Tóthné Mátyás Erzsébet
Ködös kilátás, North Ronaldsay – Vihar szabdalta part és használaton kívüli plantie-crue-k: kör vagy négyszög alakú, kőfallal védett kertecskék a sziget északi partján
Fotó: Tóthné Mátyás Erzsébet

A farmokon elvétve még ma is használatos a plantie-creu, a kör vagy négyszög alakú, kőfallal védett kertecske zöldségfélék termesztésére. Ugyanakkor igen gyakoriak a szélenergiával vagy napelemmel fűtött lakó- és melegházak s az épületekhez kapcsolt virágos télikertek.

A partközeli halgazdagság fészkelő madarak – lundák, lummák, csüllők, sirályhojszák, szulák, alkák, szkuák, kormoránok – tízezreit vonzza a sziklapárkányokra, a kavicsos viharpartokra és a tenger menti homokdűnékre.

A mai látogatónak nehéz elképzelni, hogy a mezolitikumban Orkney-t még erdők borították. Az éghajlat hűlése és az emberi tevékenység azonban a faállomány pusztulásához vezetett, s az időjárás ma sem kedvez a telepítéseknek. Régen a partra sodródott hajóroncsok faanyaguk és szállítmányuk miatt egyaránt nagy szerencsét jelentettek. Ugyanakkor vihar idején egy-egy sziget férfilakosságának akár egyharmada, apák és fiaik vesztek oda halászaton vagy mentőakcióban, s jórészt a fa mint építőanyag hiánya vezetett Orkney világhírű neolitikus kőemlékeinek megszületéséhez.

Fotó: Tóthné Mátyás Erzsébet
Lundakolónia. Castle OBurrian, Westray – Orkney-n 70 ezer pár fészkel belőlük. E bohókás, halászó madarak azonban lakott területek közelében tömegesen csak Westray délkeleti részén láthatók. Leginkább az esti órákban, májustól július közepéig"
Fotó: Tóthné Mátyás Erzsébet
Hullámmarta kövezeten, Westray – Csüllőcsapat a sziget nyugati szikláin. Westray kőlapjait és sziklakockáit ősidők óta használják építkezéshez, tetőfedéshez és útburkoláshoz is

Mi a "vikingek vérének" titka? Hogyan állnak ki magukért stílusosan Orkney lakói? Olvasson tovább a nyomtatott magazinban!