Miután Galileo Galilei távcsövét az ég felé fordította, megállapította, hogy a Vénusz – a Holdhoz hasonlóan – fogyó és növekvő fázisokat mutat. A megfigyelés megerősítette a heliocentrikus világképet, miszerint a bolygó a Nap és nem a Föld körül kering.
Földünk Nap körüli keringésének köszönhetően – az egész évben megfigyelhetők mellett – minden évszakban más-más, jellegzetes csillagképeket találhatunk az égbolton. Még inkább szemléletes, ha mindezt a táj színeinek változásával követjük nyomon az év folyamán.
2000. november 2-a óta kering folyamatos emberi jelenléttel, viszonylag
alacsony Föld körüli pályán a Nemzetközi Űrállomás
(ISS). A kép készítése pillanatában – 2021. július 23-án – 456 km
magasságban húzott el az Alpok vonulatai felett.
1473-ban indultak el azok a fénysugarak, amelyeket az Orion-konstelláció alfája, a Betelgeuze bocsátott ki a fotózás pillanatában (amennyiben a csillag 548 fényév távolságát vesszük alapul)
„Azért görbe a Göncölszekér rúdja, mert a Boszorkány szeme lehúzza...” Ha az égbolt alatt tekintetünkkel követjük a szekér rúdjának ívét, éppen a narancssárga színű csillaghoz jutunk.
„Jó emlékezni arra, amin keresztülmentünk. Az ilyen emlékezésben erő van mindig, és bizonyságtevés csüggedések ellen.” (Wass Albert)
Elkészültekor, 2009-ben a világ legnagyobb optikai távcsöveként adták át a Gran Telescopio Canarias (Kanári-szigeteki Nagy Távcső, rövidítve GranTeCan) névre keresztelt csillagvizsgálót.
Örökös csillagfényben – folytathatnánk, kissé átírva a 80-as évek örökbecsű Neoton Família-slágerét, ha La Palma égboltját szeretnénk dalba foglalni. Miért is alakult ki valóságos „asztroturizmus” a Kanári-szigetek legnyugatibb tagján?
Millió csillag ragyogott a sivatag felett, tág fényű, szokatlanul nagy, vöröses és rezgően ezüstszínűek, a mozdulatlan pálma- és fikuszlombon át” – olvashattuk Rejtő Jenő örökbecsű regényében, Az előretolt helyőrségben.
A Nemzetközi Űrállomásnak 2 perc 40 másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy március 30-án keresztbehaladjon a 19 mm-es objektív látómezején.
„Ünnepély ma a megbűvölt világ,
s nagy némajáték: éjfél s egy között
árnykúpunk hegye lassan átsöpört
az égi Gömbön, s úgy üzent felém,
hogy van a Földön túl is esemény.”
A kép címét Dr. Jerry T. Bonnell, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrofizikus-munkatársa adta, és honlapjukon a Nap csillagászati felvételeként publikálta.
A tihanyi Belső-tó partján álló gémeskút kontúrja a nyár egyik legszebb együttállásának keretét adta július 15-én.
