Babszemnyi csokológia
“A csokoládé karrierjét a közép-amerikai olmék kultúrában (i. e. 1500-400) kezdte, majd töretlenül ívelt át a maja, a tolték és az azték időkön. Kolumbusz még értéktelennek tartotta az akkoriban fizetőeszközül is szolgáló magvakat, melyekből tíz darabért feleséget, esetleg egy közepes erőnlétű rabszolgát lehetett vásárolni. (Arról nem szól a fáma, hogy tettek-e különbséget a kategóriák között.) Cortez már feljegyzi, hogy a kakaóbabból és kukoricalisztből készült, vörös színezékkel dúsított italok különleges fáradhatatlanságot kölcsönöznek a katonáknak. Az istenek italát sokáig csak a kiváltságosok élvezhették: Közép-Amerikában a férfiak és az áldozati halálra készülők, Európába jutva a spanyol király és kegyeltjei.

A frissen szedett kakaóbab élvezhetetlen - a jellegzetes íz fermentálás, szárítás és gondos pörkölés után jelenik meg

A kakaó receptje azonban – mint minden titok – egyszer aztán kiszivárgott, és megállíthatatlan karriert futott be. A tengerentúli gyarmatokra tömegesen került a könnyen és olcsón telepíthető, ám sokat jövedelmező kakaónövény. Ennek fehér húsában bújnak meg a kezdetben világos magok, melyek jellegzetes színüket fermentáció és pörkölés után kapják. A gyümölcshús is kedvelt eledel, sőt pálinkát is készítenek belőle, a kakaó pedig annál ígéretesebb ízű, minél halványabbak kezdetben a magjai. A leghíresebb, legértékesebb kakaó a mai napig a venezuelai Chuao település környékének ültetvényein terem, bár a gyarmattartók és kereskedők termőterületekért folytatott harcában a kakaótermesztés súlypontjai időközben Nyugat-Afrikába helyeződtek át.

Gombóc Artúr kifejti

A kezdetben folyékony formában ismert „élvezeti szert” Casanova akció előtt fogyasztotta, a pápának pedig külön nyilatkozatban kellett a kakaóhoz böjti időszakban is ragaszkodó módos réteg számára feloldozást nyújtania. A 19. századtól táblás formában gyártott, lecitinnel és tejszármazékokkal vegyített édesség a tömegtermeléssel megkapta az ipari áruk stigmáját, és egykori rangja egy időre eltűnni látszott, mígnem a kézműves hagyomány újra felfedezte.” (1)

A fenntarthatóbb csokiért

A Mondelēz International óriási beruházással létre hozta a Cocoa Life programot, amely különlegesen, átfogóan közelít a kakaótermesztés fenntarthatóságának kérdéséhez. Így többek közt a kakaó beszállítói láncának átalakításában nemcsak a beszállítókkal működik együtt, hanem az érintett kormányokkal, civil szervezetekkel is. A társaság már egy ideje együtt dolgozik például az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a WWF , valamint az Anti-Slavery International, vagyis a rabszolgamunka felszámolásáért küzdő nemzetközi szövetség szakértőivel annak érdekében, hogy megtalálja a sikeres változtatások működő alapelveit.

A program a következő, négy nagyon fontos területen szeretne előrelépni:
A Mezőgazdaság területén: segítséget adni a gazdáknak, hogy növeljék a hozamot, és a nagyobb bevételen keresztül javítsák megélhetésüket. A helyi Közösségek szintjén: megerősítést és támogatást adni a kakaótermesztő családoknak, hogy olyan közösségeket teremtsenek, ahol maguk és gyermekeik is szívesen élnek, és amelyek elősegítik a nemek közötti egyenlőség fejlődését. A fiatalok érdekében: tenni a gyermekmunka megszüntetéséért, miközben a közösségek segítséget kapnak az alapvető okok kezelésében. A kakaótermesztés vonzóbb szakmává tétele a következő nemzedék számára. Kiemelt terület a Környezetvédelem: a kakaótermesztő vidék tájképi jellegzetességeinek védelme az környező ökoszisztémák fenntartása kulcsfontosságú, többek közt azért, hogy élhető környezetet és mezőgazdasági területet biztosíthassanak a következő generációknak.

Szöveg: (1.) részlet Méhész Zsuzsa, A Földgömb 2010/7-es “Ízvilág” tematikus számában megjelent cikkéből

Kép: wikipedia (csokoládéüzlet: John O’Neil)