![Kikötőben – A tengeri halászat ma is alapvető izlandi iparág. Fontosságához kétség sem fér, s ezért nem meglepő, hogy nagy figyelmet kap a munkaerőhiány (az izlandi fiatalok körében igen jelentős az elvándorlás, főleg Észak-Amerika felé) és az izlandi vizek környékén settenkedő versenytárs, idegen flották időszakos megjelenése is Kikötőben – A tengeri halászat ma is alapvető izlandi iparág. Fontosságához kétség sem fér, s ezért nem meglepő, hogy nagy figyelmet kap a munkaerőhiány (az izlandi fiatalok körében igen jelentős az elvándorlás, főleg Észak-Amerika felé) és az izlandi vizek környékén settenkedő versenytárs, idegen flották időszakos megjelenése is](/images/cikkek/2018/08/p52-behalozva.jpg)
Behálózva – Izland: ahol tőke a hal
Izlanddal kapcsolatban többnyire vulkánokról, gejzírekről, gleccserekről, hidegről, no meg elfekről, trollokról hallunk. Ezeken a fejezeteken most átlendülve, egy sikamlósabb témához evezünk: a halászathoz. Halból pedig akad bőven a sziget körüli vizekben
Izland – mintegy elszigeteltségének köszönhetően – az ember által az egyik legkésőbb benépesített, nagy sziget. Már a vikingek 9. századi megjelenése előtt éltek itt ír vagy skót remeték, de azért túlnépesedéstől nem kellett tartani. A halászat már akkoriban a szigetlakók alapvető megélhetését jelentette, bár sokáig csak saját fogyasztásra fogták a halat.
Az izlandi halászat történetének megismeréséhez elég a 15. század elejéig visszatekinteni, mivel a megélénkülő kereskedelem nyomán ekkorra futott fel igazán a szárított tőkehal iránti külső kereslet.
![Tiszta, izlandi levegőn szárítva – az évszázados hagyományokat őrző halszárító szerkezetet még ma is használja néhány cég, hogy kiemelkedő minőségű terméket állíthason elő. Erről a turistáknak felállított tábla is árulkodik Fotó: Heiling Zsolt](/images/cikkek/2018/08/p53-szarito.jpg)
![Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p53-szarito-tabla.jpg)
A középkor végére már rendszeresen feltűntek külföldi hajók is Izland körül, de a 17–19. századra kialakult íratlan szabály szerint 16 tengeri mérföldnél jobban nem közelítették meg a partokat. A 19. század végére azonban a nagyobb teljesítményű gőzhajók és az ipari mértékű halászat elterjedésével az addigi békés viszony megszűnni látszott.
A II. világháborút követően aztán Izlandon (az 1918-ban függetlenedett ország ekkor lett köztársaság) komolyabb szintre lépett az ország halászvizeinek védelme, 1948-ban pedig már törvény rendelkezett a szigetet övező vizek halászatáról.
Ám mindössze egy évtizednek kellett eltelnie, hogy új fejezet nyíljon a halászati konfliktusok, egyben Izland történelmében: 1958-ban Nagy-Britannia és Izland között kirobbant az úgynevezett tőkehalháború. A húsz éven át tartó parázs vita természetesen a sziget körüli vizek halászati jogairól szólt. A part menti halászati zóna fokozatos és önkényes kiterjesztésével Izland kizárólagos halászati jogot vívott ki magának, egészen 200 tengeri mérföldig terjedően. Ez a felségterület-kiterjedés egyébként napjainkra általánosan elfogadottá vált a világ óceánjain, tengerein.
![Hering Era Muzeum – Siglufjörður – Izland legnagyobb tengerészeti múzeumába lépve a kongó falak között kérdezem a múzeum őrét: „miről szól e tárlat?” – „hering” – érkezik az egykedvű és kurta válasz. A múzeum hűen tükrözi az északi partok hangulatát és az itt élő emberek évszázados történelmét. interaktív kiállításra ne számítsunk, az idő lassan múlik errefelé... Fotó: Heiling Zsolt](/images/cikkek/2018/08/p53-muzeum.jpg)
Halban gazdag
Az Izland körüli áramlást az Észak-Atlanti-áramlat úgynevezett Irminger-ága mozgatja, ami dél-délnyugatról éri el a szigetet, az itteninél valamelyest melegebb és sósabb vizet hozva a térségbe. Később északi, majd északkeleti irányba fordulva kerüli meg a szigetet, és hozza létre a teljes áramlási kört. A szigetország körüli vizek halgazdagsága az áramlat okozta vízkeveredésnek is köszönhető; a sziget körüli 300 kilométeres sávban 230 halfaj fordul elő, aminek több mint fele ívik is e vizekben. Mégis mindössze 25 fajt halásznak emberi fogyasztásra, ezek közül is csupán három faj adja a fogás 80%-át. Közülük is kiemelkedik az atlanti tőkehal.
Az izlandi halászat évszázadok óta fontos szerepet játszik az ország életében. Míg az elmúlt századokban norvég, svéd, dán, ír, skót felmenőkkel rendelkezők végezték a halászmunkát és a halfeldolgozást (főképp sózással tartósítottak), addig napjainkban jelentős számú lengyel és egyéb keletvagy akár délnyugat-európai dolgozik a kiterjedt ágazatban. Arról, hogy ez mennyire fontos szegmens az ország gazdasági életében, árulkodjanak a számok:
az évente kifogott mintegy 1 millió tonna hal az ország exportjának körülbelül 40%-át adja, míg a halászathoz köthető egyéb tevékenység a lakosság kb. 20%-ának ad munkát.
![Ostromlott partok – A tengerre futó egykori lávafolyások bazaltjából bizarr alakzatokat váj a hullámverés. Túl a turistavonzó látványosságon, e vad partvidék kevés bevételi forrást ad a helyiek számára. A tenger piacképes lényei kézenfekvő megoldással szolgálnak, csak épp az északi vizeken többnyire szó sincs nyugodt pecázásról Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p54-ostromlott-partok.jpg)
A halászati szezon csúcsidőszaka októbertől áprilisig tart, ebben a periódusban a komolyabb halászhajók heti 3-4 napot töltenek a tengeren.
Halászhajón dolgozni nem épp leányálom. A beszámolók mind kőkemény munkáról szólnak. A téli időszak napi 18 órás teljes sötétsége, a sokszor erős, hideg szél, az állandó nedvesség, a folyamatos készenlét egy hánykolódó hajón, a kötelekkel, horgokkal – és persze halakkal – bíbelődés finoman fogalmazva sem gyerekjáték.
![Szusszanásnyi szünet – A halfeldolgozó komoly tempót diktáló munkahely. A zárt térben, sós és hallal telített légkörben végzett munkát időről időre meg kell szakítani a friss levegőn töltött pihenőkkel Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p55-szunet.jpg)
![Hal, háló, hajó – Sok parti település ma is határozottan tengerfüggő. Sokakat foglalkoztat ugyan a mezőgazdaság, a turizmus vagy épp a kereskedelem, ám a hagyományos gondolkodás szerint a tenger az egyetlen, ami kiapadhatatlannak tűnő megélhetési forrás Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p55-hal-halo.jpg)
Futószalagon
A halászokéhoz képest a feldolgozók mindennapjai nyugalmasak és kiszámíthatóak. A halak feldolgozása többlépcsős folyamat. A mára jócskán automatizált rendszerben még mindig fontos az emberi jelenlét és felügyelet, de a halak csontos részeinek és bőrének eltávolítását precíz és gyors gépek végzik.
A feldolgozott halak minőségét több tényező is befolyásolja. Az alkalmazott technológiában ma már nincsenek igazán nagy különbségek, a hőmérséklet és az időfaktor viszont igazán meghatározó. A beérkező hal minősége annál jobb, minél kevesebb időt tölt el a halászhajón, ott is lehetőleg 2-3 °C-on. A feldolgozásnál is e két tényező a legfontosabb, különösen a friss állapotban továbbszállításra kerülő halak esetében. Globalizáció ide vagy oda, az azért elképesztő, hogy
az izlandi partoktól akár 100-150 kilométerre kifogott hal 1-2 napon belül felkapott New York-i vagy londoni éttermekben landolhat – konyhakész állapotban.
![Tengeri belbecs – A nagyobb halászhajók válogató-, tartósító-, feldolgozómunkát is végeznek. A gépesítés már jócskán teret nyert, de így sem nélkülözheti a nyíltvízi munkáskezeket Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p56-tengeri-belbecs.jpg)
![Túl a kézművességen – A tartósítás kézenfekvő módszere a sózás – csak itt az ujjbegyek mozgatása helyett erős nyomáson, sugárban zajlik Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p56-sozas.jpg)
![Mélyhűtve tárolva – Halszeletek, már épp jól lefagyasztva Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p56-halszelet-fagyasztva.jpg)
A fagyasztott és sózott áru már ráérősebben készül, ezek egy része hajón éri el a – főképp európai – célországokat; a sózott tőkehal régóta nagyon kedvelt a mediterrán régióban. A halfeldolgozó üzemekbe a karibi térségből érkezik a só, amiben a halak két-három hetet töltenek, hogy jelentős vízvesztést követően, dobozolva induljanak főképp spanyol, portugál és olasz élelmiszerláncokhoz. A fagyasztott halak tárolása egy óriási hűtőkamrában történik, ahol –30 °C alatti hőmérséklet uralkodik. Egyes haláruk gyorsfagyasztása viszont egy erre speciálisan kialakított helyiségben zajlik, ahol néhány másodperc alatt kopogósra fagynak a halszeletek.
A halfeldolgozás sem mindig leányálom:
a farkashalak gyomrának pH-ja olyan alacsony, hogy a gumikesztyűm apró nyílásán bejutó gyomorsav néhány óra alatt teljesen harcképtelenné teszi a mutatóujjamat. Ha tehát ragadozó hal gyomrában turkálunk, nem árt észnél lenni!
![Egy csokor horror – Farkashalak a terítéken. E hidegvízi, fenéklakó állat általánosan elterjedt az izland körüli vizekben, ám egyedszáma – elsősorban a túlhalászás miatt – mindenhol erősen lecsökkent. A húsát is fogyasztják, és májából – hasonlóan a tőkehaléhoz – kiváló minőségű olaj nyerhető Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p57-horror.jpg)
![Ellenőrzés – A fagyasztásra, vagy csomagolásra kerülő késztermék minőségi ellenőrzése kihagyhatatlan Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p57-ellenorzes.jpg)
![Fagyott pillantás – A tőkehal az izlandi halászat kiemelkedően fontos, központi zsákmányállata Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p57-tokehal.jpg)
Élet a halakon túl
Épp tízperces szünetünket töltjük a kikötő friss levegőjén, amikor egy meseszép vitorlás dokkol pár lépésre az üzem bejáratától. A kétfős legénység Norvégiából ruccant át, látszik is rajtuk, hogy nem ma kormányoztak először vitorlást. A halfeldolgozó most ünnepli 50. jubileumát, és persze itt a partin is a pácolt halfilé kerül terítékre. A műanyag kádak pedig színig feltöltve jégkockákkal, hogy jégágyon tovább hűljenek az amúgy is dermedt sörök és üdítők. Nyár közepe van, de sapka és sál erősen ajánlott, jobban is esne a hideg szélben egy forró csokoládé. És ha már itt tartunk: a helyi vegyesboltban a csavaros fagyi is menő, de a jeges édességet az időjárásra való tekintettel a bolt fűtött előterében – kabátban és sapkában – fogyasztják.
![Fotó: Heiling Zsolt](/images/cikkek/2018/08/p58-balnalesen-1.jpg)
![Bálnalesen – Izland északi fjordjaiban különösen kelendő turistaprogram a bálnales. A ma már nemzetközi személyzettel futó kis halászhajók – nem utolsósorban a nagyságrendileg megnőtt idegenforgalom miatt is – jelentős haszonnal üzemelnek. A halászati csúcsszezonon kívül (amikor a turisták is érkeznek) igen jó megélhetési alternatívát jelentenek Fotó: Heiling Zsolt](/images/cikkek/2018/08/p58-balnalesen-2.jpg)
![Ne csak a kezemet figyeljék! – A tengeri megélhetésből nyári turistaattrakció: a halélettani show alanyát az utasok fogják horgászbottal, a partot éréskor ők is fogyasztják el. A hullámok hátán bemutató-belezni korántsem életbiztosítás (az ujjak számára) Fotó: Nagy Balázs](/images/cikkek/2018/08/p58-ne-csak-a-kezemet-figyeljek.jpg)
![Nem tyúk – Lummatojás. A tradicionális izlandi étrendnek része volt több őshonos itteni madárfaj és tojásaik fogyasztása is. A hullámmarta sziklafalak fészkelőtelepeinél gyűjteni nem épp a málnaszedéssel egyenértékű Fotó: Balázs István „Balu”](/images/cikkek/2018/08/p58-lummatojas.jpg)
Ha valaki halfeldolgozóban tevékenykedik, jó esélye van, hogy halat ebédeljen és vacsorázzon. Nincs is ezzel semmi baj, de egy idő után már egyre nehezebb úgy összeállítani a menüt, hogy ne legyenek annyira ismerősek az ízek. Ilyenkor jönnek jól a szezonális vagy éppen állandóan kapható helyi ínyencségek, mint a mirelit bálnahús (esetünkben a csukabálna) vagy a lummatojás. Utóbbi darabja kb. 1000 forintnak megfelelő izlandi koronáért kapható – persze nem is lehet a kert végéből összeszedni. Azért még mindig kisebb fáradság, mint egy többnapos tengeri halászat…
![Óriás trófea - A bálnales lényege a bálna. Ha nincs látvány, oda az elégedettség. Ezért általában pénzvisszafizetés, vagy egy új hajóútra szóló jegy jár a kudarckör után. Ám az utaztató cégek együttműködnek, ismerik a bálnák mozgását és többnyire meg is osztják egymással az aktuális információkat. Így a bálnalátvány ugyan nem garantált, de igen magas eséllyel működik Fotó: Nagy Balázs](/images/cikkek/2018/08/p59-balnales.jpg)
![](/images/cimlapok/foldgomb-2018-08.jpg)
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek