A szendereket mindenki szereti. A rovarvilág e képviselői nem feltétlen külső megjelenésükkel, inkább érdekes életmódjukkal hívják fel magukra a figyelmet.
A legtöbb szenderfaj éjszaka aktív, azonban a hazánkban őshonos, gyakori kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) kivételesen nappali életet él – így sokkal könnyebben megfigyelhető
A pihenőhelyén, nyugalomban nem túl feltűnő, ilyenkor – zárt szárnyakkal – nem látszódnak élénk színei: egy sötétbarna közegbe teljesen beépül. Az 5 és fél cm nagyságú lepke aranysárgás, lilásbarnás színei a hátsó szárnyon vannak és a fonákoldalon találhatók. Gyorsan mozog, nektárfogyasztás közben 1 perc alatt akár százszor is helyet változtathat. Rendkívül hosszú pödörnyelvével kolibrihez hasonlóan leszállás nélkül veszi fel a virágok nektárját. Levendulán, nyáriorgonán és imolafajokon gyakran megfigyelhető. Hernyója itthon a galajfajokon fejlődik, a nem vegyszerezett galajfolt kiváló hely a peték számára.
Vándorló, egyes egyedei Afrikát is elérik. A helyben, itthon maradók viszont csak épületek belsejében képesek áttelelni, védetten a tél viszontagságaitól. Jellemzően márciusban és áprilisban érkezik hazánkba déli irányból. Május–július és augusztus–október hónapokban két nemzedéke repül.
Fotózása nem könnyű feladat. Az optikai tengely irányában is rendkívül mozgékony, közeledik-távolodik, sokat fordul és oldalirányban is gyorsan változtatja helyét. A képek zárideje 1/8000 és 1/2500 másodperc között váltakozik.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
