1802 júniusában Alexander von Humboldt célozta meg a magányosan álló óriást. A 6263 m-ig emelkedő jégkupola tetejétől még 500 m szintkülönbség választotta el – a meredek, gleccserhasadékokkal szabdalt terep azonban visszafordulásra kényszerítette. (A legmagasabb pontot csak 1880-ban érték el először.) Humboldt számára azonban alapvető fontosságúnak bizonyult a magashegyi expedíció: a Csendes-óceán trópusi partvidékétől a jég birodalmáig be tudta járni az Andok ezen részét. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy a forró, egyenlítői partszegélytől indulva tulajdonképpen ugyanazokat a környezettípusokat látta, mintha a sarkvidékekre indult volna. Vagyis a horizontális éghajlati övek a hegységekben függőleges övezetesség formájában jelennek meg. E felismerést pedig a lehető legjobb helyszínválasztás segítette.

Ráadásul kellőképp csábító is volt a forró övezetben magasodó, szunnyadó tűzhányó: egykor a Föld legmagasabb hegyének tartották (innen ered ízes költői képünk...), mivel a környező fennsíki tájból valóban óriás tömbként emelkedik ki, van olyan oldala, ahol 4000 m a szintkülönbség. Ma már tudjuk, hogy messze nem a legmagasabb, még a vulkánok között sem.

Ám más megközelítésben mégiscsak magassági világrekorder! Így költői képünk örökérvényű értelmet nyer, hiszen a Chimborazo a legnagyobb földi kiemelkedés – ha mindezt a Föld középpontjától számoljuk. A hegytető ugyan mintegy 2600 m-rel alacsonyabb, mint a Mount Everest, mégis több mint 2 km-rel távolabb van a középponttól. Ennek oka a Föld – ilyen adatok fényében kézzelfogható – lapultsága, az Egyenlítő menti nagyobb sugárméret, és a Chimborazo majdnem az Egyenlítőn magasodik (másfél fokkal fekszik délebbre). Van ugyan olyan hegy, ami pont az Egyenlítőn emelkedik (az egyetlen egyenlítői földi gleccserrel), a szintén ecuadori Cayambe, de az majdnem 500 m-rel alacsonyabb, mint a közeli Chimborazo, úgyhogy neve nem is szivárgott be nyelvünkbe...

Nyugatról közelítve – Fent a vulkán sziklás vállán, 5300 m-en. Csalóka a látvány, mert innen még 6-8 óra mászást igénylő 1000 m-nyi emelkedő jön, ennek nagy része meredek, hasadékos gleccser. Csúcs valójában nincs is, a tetőszintet hatalmas, szeles, zord jégkupolák alkotják