A Fjällräven idei őszi bemutatójára érkeztem nemrégiben, ahol bárányok fogadtak. De mit tesz az idő múlása? Ma már én is előbb akarok szelfit készíteni velük mint, hogy megsimogatnám őket. Ők egyiket sem akarták...

Azt persze nem nehéz kitalálni, hogy mit kerestek a bárányok a bemutatón. Ilyenkor előkerül a meleg ruha és mi lenne kellemesebb egy jó gyapjú pulóvernél a hidegben. Most azonban nem annyira a legújabb modellekről szeretném megosztani a gondolataim. A megfejtés sokkal inkább írásom anderseni címe mögött rejtőzik: a rókás márka csak „boldog” birkák gyapját használja fel.

Mitől boldog a rókás* birka?

Attól, hogy boldogan legelészhet kedvére a mezőn, annyit iszik, eszik, amennyi jól esik neki, óvják a stressztől és ha kell még megfelelő orvosi ellátást is kap. És a Fjällräven csak csonkításmentes eljárással készült gyapjút használ fel. Az egyik ilyen mintagazdaság a Svédország északi részén található Brattlandsgården Farm. Ez egyúttal a Fjällräven kísérleti terepe is, ahol olyan eljárásokon és szabványokon dolgoznak a helyiekkel közösen, amely segít a négylábú „gyapjúgyárakat” megvédeni. Így akár a más forrásból származó, de visszakövethető módon termelt alapanyag is ellenőrizhetően boldog birkáktól származik.

Fotó: Fjällräven
Sanela Krisat, a cég marketingvezetője lelkesen mesél a birkák boldogságáról

Amely bárányok hallgatnak

Ennél sokkal prózaibb, hogy Svédországban a húsipari melléktermékként keletkező gyapjút nagyon pazarló módon kezelik.

Évente több mint 1500 tonna melléktermék keletkezik, melynek eddig mindössze 20%-át hasznosítják.

Ezzel szemben Norvégiában, Nagy Britanniában, vagy Izlandon a központosított felvásárlás segítségével támogatják a gazdákat és a gyapjú gazdaságos felhasználását. Ezt felismerve Gotland szigetén két vállalkozó szellemű építészmérnök Jenny Andersson és Hans Bulthius megoldást keresett a „hulladék” újrahasznosítására. Először építőanyagkészítéshez akarták felhasználni, ám hamarosan belátták, hogy a gyapjú túl értékes ehhez. Kézenfekvő megoldásként a ruhaipari felhasználás kínálkozott, ezért elsőként óriási mosógépeket vásároltak. Az eljárást tökéletesíteni kellett, hogy a végeredmény ne egy hatalmas nemeztégla legyen. Mára már nagyüzemben termelnek. Az itt előállított mosott, maradék gyapjúból kabátbélés, vagy préselt hátizsákhátlapok készülnek a Fjällräven termékekbe. Bár a bélésalapanyagot egyáltalán nem jókedvükből adták a birkák de legalább nem emiatt kellett az „örök legelőkre” költöznie szegény páráknak.

Fotó: Heiling Zsolt
Megfelelő eljárással a gyapjúból nemez játékok és díszek is készülhetnek. Mindezt ki is próbálhattuk a helyszínen, de a rókás logó nem került fel a végtermékre

„Rebárány”

Ennél sokkal kézenfekvőbb birkaboldogság az, ha nincs is szükség rájuk. A re-wool olyan újrahasznosított gyapjú, ami régi ruhákból, vagy a ruhagyártás során megmaradt anyagból készül. Ezekből akár pulóver vagy ing is születhet.

Fotó: Fjällräven
Az újrahasznosított re-wool nem csak környezetbarát, de menő is
Fotó: Fjällräven
Nem csupán a környezet vonzó...

Alig egy hónappal a Zöldgömb Fesztivált követően, ahol fenntartható és környezetbarát megoldásokat keresünk szakértőinkkel, igazán jó érzés volt látni, hogy nem csupán az ökodizájnerek jeleskednek az újrahasznosításban. Fontos a szerepük, mert kicsiben lehet leginkább szabadon kísérletezni az új megoldásokkal. De talán még fontosabb, hogy a nagy mennyiséget előállító cégek is ugyanúgy szívükön viseljék a környezet megóvását. A Fjällräven évek óta élen jár a környezetkímélő megoldásokban: termékeikhez felhasznált tollpehely ugyancsak „boldog libáktól” származik, a cég száműzte a PFC bevonatokat, PET-palackból készít Kånken táskákat és lassan az alumínium vázat is kiszorítja a faváz hátizsákjaiban.

Kíváncsian várom a követező lépést, addig pedig barátkozom a bárányokkal!

*Aki most olvassa először a blogot: A Fjällräven márkanév sarkirókát jelent, amely sokszor szül tréfás képzettársítást