„Az Amerikai Földrajzi Társaság szervezésében tegnap, a kora esti órákban kiváló amerikai és európai földrajztudósok érkeztek Washingtonba”

Mexikó. Szememet egy pillanatra lehunyva mélyet szippantottam abból a minden ótvarásznak kéjesen nemes illatból, amely a perces teljesítmény maximumán üvöltő 3921-es számú veterán dízelmozdony vezetőülését borította be a regulátor ezen állásánál. Magamban a pompás aroma illatösszetételét elemeztem, amely sajátos keveréke a gyönyörűen bondorodó, ébenfekete kipüffenőgáznak, a villanyos motorok és generátorok üdítő, ózonos mikanit- és bakelitillatának, a hűtővíztől ízlésesen párolt, de még nem pirított nehézolaj balzsamos kipárolgásának, megfűszerezve külvárosi galvánüzemek hajnali ventilátorleheletére emlékeztető nehézfém-oxidok, -kloridok és -szulfátok szimmantmányaival!

Nagy török löveg, az Óriás, a Dardanellák ágyúja, Magyar ágyú, Mohamed nagy ágyúja, Királyi löveg: a hadtörténészek és a középkori fegyverek szakértőinek körében számos néven ismert monstrum a 15. század különlegesen hatékony tűzfegyverének bizonyult, amely új korszak kezdetét jelentette a lőfegyverek történetében. Vendég Tiner Tibor, közgazdász-geográfus.

A földtörténet korábbi szakaszaiban élt fajok döntő többsége, 99%-a napjainkra már kihalt. Ám az elmúlt 3-4 milliárd év evolúciós fejlődése kellett ahhoz is, hogy mi, emberek feltűnjünk a színen – majd pár ezer év alatt olyan változásokat okozzunk, melyek hosszú távú hatásai egyelőre még csak meg sem jósolhatók.

A líbiai forradalom kitörése legalább akkora meglepetést okozott, mint a betonkeménynek hitt tunéziai vagy egyiptomi diktatúrák bedőlése. A szomszédos országokban történteken felbuzdulva került sor az első tüntetésekre Líbia keleti, az egyiptomi határhoz közeli Bengázi városában, amelyet a hatalom a régi reflexek szerint erőszakkal, sortűzzel kívánt feloszlatni.

A Magyarországról Erdélybe látogatók szinte kivétel nélkül csak a jelentős magyar lakossággal rendelkező régiókat, a Székelyföldet és a Partiumot keresik föl szívesen. A szakrális turizmus már-már misztikus célponttá avatta Csíksomlyót, a táncházmozgalom és a néprajzi gyűjtések pedig újra meg újra fölfedezték a Mezőséget, Kalotaszeget és a Gyimeseket.

Egykoron harcosok voltak: gyermekkoruk – talpas katonaként – több éven, akár évtizeden át a bokros-fás erdei vidéken telt, állandó összecsapásokban és menekülésben. Akaratukon kívül, tizenévesen lettek gerillák, s így hazájuk ellenségei az önmagával háborúzó országban, Ugandában.

Az aranyszínű, rézből feltekert spirálékszerek megvillannak az afrikai napban. A száraz tanzániai szavannán barabaig asszonyok és gyermekeik őrzik szarvasmarháikat az egyik túlhasznált legelőjükön. E kép pár évtizeddel ezelőtt még egészen máshogy festett volna: a barabaigok évszázadokon át zebuk tartásából éltek.

A klasszikus terrorizmus lényege mindig is a korlátozott erőszak, a félelemkeltés és ezzel bizonyos politikai célok elérése. Az első nagy hullámban a hidegháború során hírhedtté vált csoportok többsége ideológiai alapon vagy pedig a szeparatizmus zászlaja alatt harcolt.

Ha Budapesttől 300 kilométerre, a magyar—ukrán—román hármashatár környéki falvakba vendég érkezik, rögtön előkerül a stampóspohár és a háziak ”házija”. Ellenkező esetben a marasztalást ne is vegyük túl komolyan...

A két szemkivágáson át látóterem beszűkül, de amúgy is: mint 500 éve mindig, ezen az éjen Setenil de las Bodegasban gyufa sem lobbanhat: csak a vezeklők fáklyáit s a halott Krisztus testét körbeölelő négy lámpás fénykörívét láthatom

Európa keleti felének etnikai sokszínűsége nemcsak az elmúlt évtizedekben volt komoly ellentétek forrása. Az itt élő népek többnyire valamilyen kulturális (nyelvi, vallási) közösségen alapuló csoporttudatának határai korántsem élesek.

A Magyarországon ma is romantikus érzéseket keltő, archaikus erdélyi életmód és települési környezet már rég a múlté. Aki most indul ezt keresni, legalább másfél évtizeddel lekésett róla...

Villámárvizek és az észak-magyarországi árvízi helyzet

„Áradnak az észak-magyarországi folyók, több száz kilométeren védelmi riasztást rendeltek el…” — hallhattuk már többször vészjóslóan a napi híradóban.

Az Eyjafjallajökull-kitörés

Az Eyjafjallajökull jégmezője alatt csendes vulkán szunnyad – legalábbis ezt tartották róla az izlandiak és a vulkanológusok –, ám csak 2010. március 20-ig!