TERRORIZMUS - A korlátozott erőszaktól a tömegmészárlásokig
A klasszikus terrorizmus lényege mindig is a korlátozott erőszak, a félelemkeltés és ezzel bizonyos politikai célok elérése. Az első nagy hullámban a hidegháború során hírhedtté vált csoportok többsége ideológiai alapon vagy pedig a szeparatizmus zászlaja alatt harcolt.
Olyan jól ismert szervezetek, mint a spanyolországi baszk ETA, vagy az északír IRA fő célja az elszakadás volt, és ennek érdekében alkalmaztak (sikertelenül) erőszakot. Ide tartozott a Palesztin Felszabadítási Szervezet és számos kisebb ottani terrorcsoport is — nyilvánvalóan Palesztina önállóságának megteremtéséért küzdve.
Az ideológiai célú terrorszervezetek sokkal utópisztikusabb alapokon tevékenykedtek, ők a fennálló politikai berendezkedést akarták névleg megdönteni, a kapitalista világ általában baloldali indíttatású tagjaiként. A hidegháború időszakából a német és az olasz baloldali terrorcsoportokat szokás idesorolni (Vörös Hadsereg Frakció, Vörös Brigádok).
A terrorizmus jelentéstartalma, az egyes szervezetek minősítése korántsem egyértelmű, ám az egyik legérdekesebb sajátossága, hogy az érintett csoportok és a kitűzött célok is fejlődőképesek. Lehet terrorszervezetként kezdeni és politikai párttá, vagy komoly tömegtámogatottsággal bíró felszabadítási mozgalommá válni, és voltak pártok, nagy mozgalmak, amelyek az évtizedek során egyszerű terrorszervezetté sorvadtak.
