Letűnt városok és legendás civilizációk, természeti katasztrófák és máig tartó emberi konfliktusok színtere. Nevével ellentétben tó, melynek mélyén pezseg az élet – még ha kezdetleges is. A kiszáradás fenyegeti...

Oroszország megkerülhetetlen szereplője a híradások politikai rovatainak. A Szovjetunió összeomlása után válságos korszakot élő állam a 2000-es évek elejétől fokozatosan erőre kapott, és a társadalmi stabilizálódás és gazdasági megerősödés mellett az egykori cári, majd szovjet birodalmak örököse ismét nagyhatalmi babérokra tör. Ezt a történelmi hagyományok és a stratégiai szempontok is serkentik. A szándék valóra váltását lehetővé tevő gazdasági és katonai erő alkalmazását az orosz „érdekeltségek” legitimálhatják: az egyik ilyen az anyaországon kívül élő orosz kisebbség

A medvéknek mindig is kiemelt szerep jutott az emberi kultúrában. Elég csak arra gondolnunk, hogy a mackók valószínűleg még napjainkban, a transzformer és pokémon korában is bízvást a legkedveltebb gyermekjátékok közé tartoznak. Azt pedig, hogy a múltban ez egészen biztosan így volt, számtalan vásárlási kimutatás is igazolja. A lélektannal foglalkozók szerint az álomban megjelenő medvealak a szülőt, főképp az apát, így az erőt, a biztonságot, a támaszt és a védelmet (vagy az arra való vágyat) szimbolizálja. Számos nép hiedelemvilágában még ma is afféle ősapaként, ősszülőként szerepel. Ha csak a közelmúltra tekintünk, a medve (és itt elsősorban a barna medvéről van szó) kultikus tisztelete az északi népcsoportokra jellemző. De régmúltbéli szerepét hazánkból is kimutatták

A busójárás a sokácok hagyományos mohácsi farsangolása, melynek eredetéről több legenda és mese szól. Az egyik szerint a Mohácsi-sziget mocsaras-nádas részén bujkálók egy csapata ijesztő maszkokban és viseletben űzte ki annak idején a várost megszálló törököket. A hatnapos rendezvény vasárnapján, a szigetet elhagyva egy csapat busó ladikon és bödönhajókon evezi át a Dunát. Ez a Poklade (átváltozás) egyik fontos eseménye

A délszláv háborút követően azt hihettük, hogy Európát (és főleg Magyarország tágabb térségét) egy időre elkerülik a fegyveres konfliktusokkal járó határváltozások. Aztán a 2014-es ukrajnai események ismét megmutatták, hogy jócskán vannak még le nem játszott ügyek. Nem véletlen, hogy sokan már a térképek újrarajzolását vizionálják. Ugyanakkor a legkreatívabb határhúzogatások is elbizonytalanodnak Ukrajna rendkívül vegyes etnikumú délnyugati szegletében, a Budzsákban, amely az utóbbi 200 évben kilenc hatalomváltáson esett át...

A globalizáció a világ legeldugottabb területein is jelen van valamilyen formában: így kerül Rihanna-poszter a zárt mongóliai közösségek kunyhójának falára, és az eltűnő kultúrák száma is egyre nő. A folyamatot tovább erősítheti a központosított homogenizáló tevékenység, mely sokakat kényszerít a hagyományos életvitel feladására. Számos példát látunk szerte Ázsiában és Afrikában is nomád közösségek letelepítésére, anyanyelvük használatának korlátozására vagy épp a vallásgyakorlás tiltására. Larung Gar kivétel. Volt...

A beszámolókból, internetes magazinokból, blogokból azt gondolhatnánk, hogy Észak-Korea már-már a sötét turizmus (dark tourism) terméke, egy csalogató brand. Kétségtelen, hogy az utóbbi években külön iparág települt arra, hogy Észak-Korea sajtó által „feltuningolt” mindennapjait, a sztálinista show-t egyre közelebbről láttassák a fogyasztókkal. Az üzlet óriási, haszonélvezői között pedig nemcsak a phenjani rezsim, de a szomszédos Dél-Korea vagy Kína élelmes utazási irodái is ott vannak

Régi, ám kiváló lakóházak nyomában. Annak ellenére, hogy a mindennapi élet számos eseménye nyilvános helyszínekhez kötődött, a lakóház a római polgárok életének hagyományosan fontos eleme volt

„Az Amerikai Földrajzi Társaság szervezésében tegnap, a kora esti órákban kiváló amerikai és európai földrajztudósok érkeztek Washingtonba”

Mexikó. Szememet egy pillanatra lehunyva mélyet szippantottam abból a minden ótvarásznak kéjesen nemes illatból, amely a perces teljesítmény maximumán üvöltő 3921-es számú veterán dízelmozdony vezetőülését borította be a regulátor ezen állásánál. Magamban a pompás aroma illatösszetételét elemeztem, amely sajátos keveréke a gyönyörűen bondorodó, ébenfekete kipüffenőgáznak, a villanyos motorok és generátorok üdítő, ózonos mikanit- és bakelitillatának, a hűtővíztől ízlésesen párolt, de még nem pirított nehézolaj balzsamos kipárolgásának, megfűszerezve külvárosi galvánüzemek hajnali ventilátorleheletére emlékeztető nehézfém-oxidok, -kloridok és -szulfátok szimmantmányaival!

A líbiai forradalom kitörése legalább akkora meglepetést okozott, mint a betonkeménynek hitt tunéziai vagy egyiptomi diktatúrák bedőlése. A szomszédos országokban történteken felbuzdulva került sor az első tüntetésekre Líbia keleti, az egyiptomi határhoz közeli Bengázi városában, amelyet a hatalom a régi reflexek szerint erőszakkal, sortűzzel kívánt feloszlatni.

A Magyarországról Erdélybe látogatók szinte kivétel nélkül csak a jelentős magyar lakossággal rendelkező régiókat, a Székelyföldet és a Partiumot keresik föl szívesen. A szakrális turizmus már-már misztikus célponttá avatta Csíksomlyót, a táncházmozgalom és a néprajzi gyűjtések pedig újra meg újra fölfedezték a Mezőséget, Kalotaszeget és a Gyimeseket.

Egykoron harcosok voltak: gyermekkoruk – talpas katonaként – több éven, akár évtizeden át a bokros-fás erdei vidéken telt, állandó összecsapásokban és menekülésben. Akaratukon kívül, tizenévesen lettek gerillák, s így hazájuk ellenségei az önmagával háborúzó országban, Ugandában.

Az aranyszínű, rézből feltekert spirálékszerek megvillannak az afrikai napban. A száraz tanzániai szavannán barabaig asszonyok és gyermekeik őrzik szarvasmarháikat az egyik túlhasznált legelőjükön. E kép pár évtizeddel ezelőtt még egészen máshogy festett volna: a barabaigok évszázadokon át zebuk tartásából éltek.

A klasszikus terrorizmus lényege mindig is a korlátozott erőszak, a félelemkeltés és ezzel bizonyos politikai célok elérése. Az első nagy hullámban a hidegháború során hírhedtté vált csoportok többsége ideológiai alapon vagy pedig a szeparatizmus zászlaja alatt harcolt.

Ha Budapesttől 300 kilométerre, a magyar—ukrán—román hármashatár környéki falvakba vendég érkezik, rögtön előkerül a stampóspohár és a háziak ”házija”. Ellenkező esetben a marasztalást ne is vegyük túl komolyan...

A két szemkivágáson át látóterem beszűkül, de amúgy is: mint 500 éve mindig, ezen az éjen Setenil de las Bodegasban gyufa sem lobbanhat: csak a vezeklők fáklyáit s a halott Krisztus testét körbeölelő négy lámpás fénykörívét láthatom

Európa keleti felének etnikai sokszínűsége nemcsak az elmúlt évtizedekben volt komoly ellentétek forrása. Az itt élő népek többnyire valamilyen kulturális (nyelvi, vallási) közösségen alapuló csoporttudatának határai korántsem élesek.

A Magyarországon ma is romantikus érzéseket keltő, archaikus erdélyi életmód és települési környezet már rég a múlté. Aki most indul ezt keresni, legalább másfél évtizeddel lekésett róla...

Villámárvizek és az észak-magyarországi árvízi helyzet

„Áradnak az észak-magyarországi folyók, több száz kilométeren védelmi riasztást rendeltek el…” — hallhattuk már többször vészjóslóan a napi híradóban.