A terjeszkedő Iszlám Állam árnyékában
Az elmúlt hónapokban egyre többször hallhattunk Tunéziáról, és nem úgy, mint a magyar turisták egyik kiemelt idegenforgalmi célpontja – hanem jóval inkább a terrortámadások miatt
Év elején 23 halálos áldozatot követelt a Bardo Múzeumban történt túszejtés. A népszerű intézmény a turisták számára már csak azért is kihagyhatatlan, mert falai között olyan kincseket őriznek, mint a Kr. e. 81-ben elsüllyedt görög hajó, melynek rakománya nagyban hozzájárult, hogy pontosabban megismerjük az ókori életet és történelmet. És pont e vonzerő okán került a terroristák célkeresztjébe is!
A nyár közepén sokkolta a közvéleményt, amikor egy csónakon érkező támadó a Sousse üdülőparadicsom ötcsillagos Imperial Marhaba és Soviva szállodáinak magánstrandján nyitott tüzet a napozókra. 38 emberéletet követelt az akció, s bár a terroristát végül lelőtték, nyilvánvalóvá vált, hogy nem magányos merényletről van szó – azóta több mint 10 embert vettek őrizetbe, s kiderült, hogy mindkét támadás elkövetői közös kiképzést kaptak Líbiában.
Fájó pontra célozva
A terrorizmus az ország legérzékenyebb pontjára tapintott. A halálos áldozatok nagy része külföldi turista volt: brit, német, spanyol, lengyel, olasz, dél-afrikai és kolumbiai nyaralók vesztették életüket, s miközben Tunéziában úgy félmillióan élnek közvetlenül a turizmusból, és közvetett kapcsolaton keresztül még ennél is sokkal többen, a Bardo Múzeum elleni támadás után az ország a fokozott biztonsági kockázatot rejtő államok körébe sorolódott! A strandoló turisták ellen elkövetett merénylet pedig egyértelművé tette, hogy az Iszlám Állam, mely magára vállalta a gyilkosságokat, a nyugati turisták elijesztésére törekszik – a gyors, súlyos és sok-sok család számára hamar tapasztalható gazdasági károk által pedig a belső feszültség gerjesztése a célja (a múzeumi merénylet utáni hónapban több mint negyedével esett vissza a külföldi látogatók száma).
Mindkét esemény után terrorellenes tüntetések, felvonulások szerveződtek, biztatva a nyugat-európai közvéleményt, hogy ne veszítsék el hitüket az országban, hiszen végső soron Tunéziában a turizmus a legreménytelibb, nagyobb tömegeknek is hosszú távon, kiszámíthatóan megélhetést nyújtó ágazat.
Nyugatra nyitottan
Tunézia az 1970-es években nyitott a turizmus felé, s viszonylag kicsiny területe ellenére a legjelentősebb idegenforgalmú afrikai országok közé emelkedett. Ez – eddig – stabilitásának és biztonságának, baráti árainak, valamint kiváló földrajzi elhelyezkedésének volt köszönhető. A turizmus döntő része a tengerszegélyre koncentrálódik: a Földközi-tenger partjának teljes hosszában turisztikai zónákat alakítottak ki, melyeken a tömegturizmusra alapozva szállodaláncok épültek.
Az elmúlt 15 évben Tunézia fokozatosan leépítette a kereskedelmi akadályokat az EU-országokkal szemben, szélesebb körű privatizáció indult, ami elősegítette a külföldi beruházások megjelenését, s közben 2008-ban az Európai Unió partnerévé vált.
Nincs épp teljes demokrácia, de a kormányok nemcsak a szavak szintjén nyitottak a külföldi kapcsolatokra. Az életszínvonal a harmadik világot tekintve a legmagasabbak közé sorolható, és az ország mentes maradt az Afrikában számos helyen tapasztalható éhínségektől, járványoktól. A szabadságjogok még a cenzúra mellett is magasabbak, mint a többi arab államban, a nők egyenjogúsága például garantált, s csak a monogámia elfogadott. Az utóbbi években jelentős gazdasági fellendülésnek lehetünk tanúi: csökkent az infláció, és a GDP növekedése 5% körül stabilizálódott.
A megélhetés békét hoz
– Az elmúlt hónapban érezhetően visszaesett az országba látogató külföldiek száma, a foglalások alapján azonban augusztusban már telt házra számítunk – hallom Nabil Bziouechtől, a tunéziai Turisztikai Minisztérium miniszterhelyettesétől nem sokkal a Bardo Múzeum elleni támadás után, a helyszínen.
– A köztes időszakban a kormány az erre elkülönített keretből támogatja a szállodákat, hogy megakadályozza a bevételkiesést.
A miniszterhelyettes bejelentette, hogy rövidesen a fapados légitársaságoknak is megnyílik a légtér, így a szervezett utak mellett azok is könnyen és olcsón eljuthatnak Tunéziába, akiket inkább az ország belsejében található látnivalók vonzanak.
– Civil és egyenruhás rendőrökkel, a katonai jelenlét megerősítésével és térfigyelő kamerákkal védjük még jobban a turistákat – tette hozzá, s még megemlíti, hogy francia és német szakértőket is bevontak a biztonsági intézkedések kidolgozásába.
A szezon közepén történt támadás azonban bebizonyította, hogy ez kevés. Pofonegyszerűen, a szomszédból egy gumicsónakon a megcélzott strandra beevezve a terrorista könnyedén kikerülte az egyébként valóban nagyon szigorú ellenőrzést...
Éppen ezért félő, hogy a szélsőséges csoportok akciói visszavethetik az országot a Ben Ali elnök uralkodása előtti állapotba – aki amúgy a hatalmát is jórészt a fundamentalisták erőszakos tevékenysége elleni harcának köszönhette. Persze a jelenlegi vezetés is tisztában van vele, hogy a rendfenntartásért mindent meg kell tennie – akár hatalmas anyagi áldozatok árán is, mindezt a turizmus, a prosperitás és általa a belső béke érdekében.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
