A völgyek nyírerdeiből felemelkedve mocsaras hegyoldalakon át alpesi rétekbe csap át a táj. Még feljebb törve hatot is találni Svédország legmagasabb csúcsai közül, a 2000 méter feletti magaslatokról pedig közel száz gleccser ereszkedik vissza a mély völgyek felé, ahol vad, hegyi folyókká alakulnak át. E sarkkörön túli, alpesi hegyvidék annak köszönheti érintetlenségét, hogy az elmúlt századok során sikerrel úszta meg az ember tolakodását.
A Magyarországon kevésbé ismert Sarek Nemzeti Park más körökben ikonikus túracélpont. Nem véletlenül: az „Európa utolsó vadonja” keresőkifejezés is e lappföldi tájra irányítja a járatlan ösvények után sóvárgókat
Túra – a törvény nevében
Svédország első (1909-ben alapított) nemzeti parkjába készülődve az egyik első, interneten szembejövő forrás
a Svéd Környezetvédelmi Igazgatóság Sarek: mítoszok és a valóság című irománya volt, ami határozottan igyekszik lebeszélni mindenkit az itteni túrázásról.
Ki sem fogynak az érvekből: az edzetlen túrázónak túl veszélyes, nincsenek turistautak, a folyókon való átkelés nem mindig lehetséges (az egész nemzeti parkban csak két híd található), sok a csapadék és gyorsan változik az időjárás, térerő híján pedig nem lehet segítséget hívni; és különben is, sok szempontból nem a Sarek a „leg-”: a legmagasabb heggyel, a legtöbb egzotikus élőlénnyel vagy a legváltozatosabb faunával mind más vidékek, nemzeti parkok dicsekedhetnek (Kebnekaise, Vindel-hegység, Padjelanta Nemzeti Park).
A lehangoló ismertetőt elsőre már csak azért sem tudtuk mire vélni, mert Svédországban az alkotmány része az allemansrätt („mindenki joga”): ez biztosítja, hogy mindenki szabadon élvezhesse a természet szépségeit, egy-két éjszakára bárhol letáborozhasson, kedvére gyűjthesse a természetben található gyümölcsöket és gombákat. Akkor miért éppen a Sarektől próbálnak eltántorítani?! Kicsit tovább böngészve aztán kiderül, hogy a fenti sorokat még 1995-ben fogalmazták, és mára alábbhagyott a természet és a túrázó hivatalból történő féltése.
Sőt, kellő humorérzékről tanúságot téve, a Svéd Állam azóta szállásadóként regisztrált az Airbnb portálján, ahol az egyik kiemelt szálláshelye a Sarek, amiről a következő leírást teszi közzé:
„Az év bármelyik szakában elérhető hegyi szálláshely, padlója természetes anyaggal borított, hálószoba a szabad ég alatt, az ágyak száma korlátlan, a teraszról 360 fokos a panoráma, bőséges folyó víz áll rendelkezésre. Bejelentkezés 0–24 óra között, kijelentkezés néhány nappal később.”
Na, ez már sokkal jobban hangzik!
Melyek e vad táj felfedezésének gyakorlati trükkjei? Lapozza fel a nyomtatott magazint!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek