Sajnos (vagy szerencsére?) az embernek nincs ilyen lehetősége, ezért kénytelen szembenézni az egyre gyakrabban beköszöntő fagyos hajnalokkal – vagy néha már nappalokkal is. Mit tehetünk ilyenkor? Többek között elkezdjük visszaszámolni a karácsonyig hátralévő napokat, és mindenki abban bízik, hogy ha már kopár a táj, legalább a jeles napokon talán szép, fehér lesz a látóhatár.

A 2016. novemberi számunkban már szerepelt az a népi megfigyelés, hogy a Katalin-napi és a karácsonyi hőmérséklet sajátos oszcillációt mutat, de azt is láthattuk, hogy ez nem garantálja a karácsonyi szilárd halmazállapotú csapadékot. Az Erzsébet-napi népi megfigyelések egyike azonban konkrétan ki is mondja, hogy „Ha Erzsébet napján van hó, lesz karácsonykor is.”

Amint elolvastam e merész kijelentést, természetesen azonnal mélyre ástam kedvenc adatbázisomban, hogy a tények vajon igazolják-e a szájhagyományt. A vizsgálathoz két helyszínt választottam: egyet az Alföldről, egyet pedig a hegyekből.

Ahogy az ábrákon is látszik, az alacsonyabban fekvő részeken eleve ritkán fordul elő Erzsébet-napi havazás, egész pontosan mindössze négy alkalommal esett hó ezen a napon a vizsgált időszakban.Bár a négyből háromszor valóban havas karácsony követte a havas november 19-ét, de ez nem olyan magas szám, amire ki lehetne jelenteni, hogy határozott összefüggést találtunk.

A hegyekben már más a helyzet, mert ott – ahogy az várható – gyakrabban esik a hó már novemberben is. És általában az ilyen eseményeket követi is a fehér karácsony. Ám valójában e magasságban – általánosságban is – már sokkal gyakrabban fordul elő, hogy hó borítja a tájat az ünnepekre, mint az, hogy nem… Vagyis az Erzsébet-napi hó jelenléte nem feltétlenül hozza el a karácsonyi havat, így továbbra is Katalin locsogásában bízhatunk. (És abban, hogy ezt egy csapadékos karácsony követi, hiszen így a fehér karácsonynak – mint azt már tudjuk – 80% a valószínűsége!)