– Míg fenntarthatósági mutatói alapján Hollandia néhány évtizede még nem tartozott az EU élvonalába, mára óriási fejlődésen ment keresztül. Önálló minisztérium és környezetvédelmi ügynökség dolgozik a célkitűzések megvalósításán. Mi volt a fordulat oka?

– Első körben erre azt mondanám, hogy a jelenlegi és az előző kormányunk nagyon sokat tett a környezetvédelem erőteljesebb érvényesüléséért. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a politikai döntések mögött a társadalmi igény volt a fő hajtóerő. Hollandiában nagy hagyománya van a közösségi konszenzuson alapuló döntéshozatalnak. Mi ezt „polder-modell”-nek hívjuk. A „polder” szóval azokat a területeket illetjük, amelyek a tengerszint alatt fekszenek, így gátakkal kell védenünk.

Atlantisz, visszafelé Hollandiában több mint 3000 polder található, amelyeket az ember mesterségesen hódított el a tengertől. E tengerszint alatti területeken azóta is dolgoznak, ám nemcsak a védelmükön, hanem a városi és vidéki megújulás jegyében is

A gátak építésekor tanultuk meg, milyen fontos az együttműködés, még olyan helyzetekben is, amikor nem feltétlenül értünk egyet egymással.

A régió víztől való védelme minden ott élő ember közös érdeke, és ha a gátnak csak egy csekély részét is elhanyagolja valaki, akkor az egész terület veszélybe kerül. Történelmünk során megtanultuk, hogy problémáinkat csak közösen, összefogással tudjuk megoldani.

Ha ránézünk korunk nagy ökológiai kihívásaira, mit látunk? Klímaváltozást, vízszennyezést, természeti erőforrásaink túlzott kihasználását, hihetetlen mértékű hulladékfelhalmozást. Az összefogás fontossága nem is lehet kérdés! Nemcsak egyes országokban, hanem országok között is, hiszen a Föld mindannyiunk otthona, felelősséggel kell élnünk rajta!

Deltawerken – a biztonság, a gazdaság és a természet kompromisszuma Az 1953-as nagy árvíz után a holland Delta-régióban megkezdték a világ egyik legnagyobb vízgazdálkodási és árvízmegelőzési projektjét. Az így megépült, az Északi-tenger folyó-visszaduzzasztó vihardagályai ellen védő gátrendszert az Amerikai Építőmérnökök Társasága felvette a „Modern világ hét csodája” listájára, amely a 20. század legnagyobb építőmérnöki eredményeinek állít emléket