Szilágyi Zsolt–Tolnai Katalin–Harmath András
A Naran Tól piac, Ulánbátor – A Har zahnak, Fekete piacnak is nevezett vásárban az irodaszerektől a ruhákon és a legalapvetőbb használati tárgyakon át a „régiségekig” minden megtalálható. A rendszerváltás első évtizedében elsősorban a magánkereskedelem biztosította az alapvető áruellátást a városokban, sok mongol egészítette ki így a jövedelmét. Napjainkban már tömve vannak az üzletek

A változás szele az elmúlt két és fél évtizedben erősödött fel igazán. Az 1990 óta eltelt bő negyedszázad sok tekintetben Mongólia történetének legturbulensebb korszaka volt, mely rendkívüli politikai-gazdasági-társadalmi átalakulással járt együtt. A 20. század utolsó évtizedét bevezető rendszerváltás az egész posztszovjet térségben egybeesett azzal a nyugatról kiindult és az egész világot érintő folyamattal, melyet ma összefoglalóan globalizációnak nevezünk.

Mongóliában a globalizáció különösen látványosan ment végbe, hiszen a térségben zajló politikai folyamatok a 20. század jelentős részében konzerválták a hagyományos nomád életformát.

iStock
A jurták sem tűntek el – A mongol járásközpontok is a fokozatos városiasodás útját járják. Az urbanizáció sebessége itt nem olyan óriási, mint a fővárosban és a nagyobb ipari központokban (Erdenet, Darkhan), de a folyamat egyre érezhetőbb. A 90-es évek gazdasági visszaesése idején sokan költöztek ki ezekből, a nomád életmódot választva, de napjainkban újra egyre jelentősebb a betelepülés

Az ősök nomád életmódja egyre inkább visszaszorult (mindezek ellenére máig alapvető fontosságú). Ez előbb igen komoly gazdasági krízist okozott, majd az ezredforduló tájékán egyre gyorsuló ütemű fejlődést is eredményezett. Alapvetően változott meg a mongol gazdaság szerkezete, s a folyamat utóbb igen jelentős társadalmi átalakulást is eredményezett.

Mongol nyelvű vegán szakácskönyvek a dominánsan húsevő országban? A motorok népszerűsödésével visszaszorul a híres mongol lóállomány? A teljes cikket olvassa el a nyomtatott magazinban!