Mi a különbség a zápor és a zivatar között? Ezzel a kérdéssel szoktam visszavágni, ha valaki az időjárás-előrejelzést kritizálja. E kérdésből ugyanis kiderül, hogy sokan még e két alapfogalmat sem ismerik, legalábbis nem tudnak köztük különbséget tenni. De az előrejelzésekben használatos megfogalmazások értelmezése is gyakran vezet félreértésekhez. Pedig mindez közoktatási tananyag…
- Kapcsolódó termék: 219
Különlegesen szépen felöltözött lányosztály érkezik a sirázi Nászir al-Mulk-mecsetbe. A „Rózsaszín Mecset”-ként is ismert, 19. század végi épület belsejét az üvegkazettás ablakokon beeső fény hihetetlen kaleidoszkóppá alakítja. E mesés közegbe lebbennek be a könnyed fátylak, leplek, a gyerekek. A Jashn-e Taklif-szertartáson vesznek részt, amely valójában az iszlámba történő beavatásuk – és nőként távoznak a mecsetből.
Az egyik legkeresettebb és legszebb színű turmalinváltozat. Alakja általában megnyúlt, oszlopos-prizmás, gyakran rostozott kristálylapokkal. Trigonális kristályai gyakran tűszerűek, melyek kévékké állhatnak össze. Üvegfényű, a törése egyenetlen, kagylós, sűrűsége pedig közepesnél nagyobb (kb. 3 g/cm3).
Az NGC 4565 jelű galaxis a csillagos égbolt egyik szemet gyönyörködtető jelensége. A szinte tökéletesen szimmetrikus, élével felénk forduló, a Tejúthoz igencsak hasonlatos spirális csillagvárost kisebb távcsőben vékonyan derengő, tűszerű sávként pillanthatjuk meg a tavaszi égbolton, innen kapta a becenevét is: Tű-galaxis. Ha viszont az asztrofotográfia eszközeivel eredünk nyomába, csodálatosan részletes felvétel készíthető az amúgy nagyságrendileg 30–50 millió fényévnyi távolságban lévő óriás objektumról hazánkból asztrofotósok már több alkalommal is megörökítették az égi látványosságot, ám a rendkívüli felvételnek – szépsége mellett – volt egy további különlegessége is: elkészülte után egy értő szakcsillagász is górcső alá vette. Így derült fény a felvételen olyan távoli kozmikus jelenségekre, amelyek felett a laikus szemlélő, vagy az amatőrcsillagász-asztrofotós is elsiklott volna.
A transzszibériai vasúton utazva megszokott helyzet, hogy utastársaink érdeklődnek, vajon honnan jöttünk.
A Bajkál-tótól keletre, harmadosztályon már elég ritka vendég a láthatóan nyugati utazó. Magyarországról kérdezve az egyik állomáson a biztonsági őr okostelefonján keres rá hazánkra, és hitetlenkedve, az ország méretein kuncogva kérdezi: „Tényleg létezik ilyen hely?” Csitát nyugat felé elhagyva egy keleties ábrázatú utastárs is érdeklődik, ám miután tisztázzuk fővárosunk nevét, ő nem Moszkvával, hanem Ulan-Udével büszkélkedik – hiszen Oroszország egyik autonóm köztársasága, Burjátia területére értünk...
Az őslénytanban az egyik legnagyobb rejtély, amikor egy élőlénynek csak a nyomait ismerjük, és szeretnénk megfejteni, hogy milyen állat vagy akár növény hagyta azokat hátra. Magyarországon ezek közül a legizgalmasabbak a Komlosaurus carbonis névre keresztelt, korai dinoszaurusz lábnyomai, melyek a 2019-es évben elnyerték az Év Ősmaradványa címet. Micsoda szenzáció lenne, ha egyszer a csontjai is előkerülnének...!







