A tél túrázás megosztó műfaj. Van, aki alig várja, hogy a tiszta hóillatban, kipirult arccal kapaszkodjon fel egy fagyos csúcsra – ahonnan aztán vagy kristálytiszta égbolt és semmivel össze nem hasonlítható kilátás lesz a jutalma, vagy tejköd. Aztán vannak, akik a telet a forró tea, egy jó könyv és a kandallótűz triumvirátusában látják megdicsőülni. A medve alkatokról nem is beszélek, akik csak a túlélésre hajtanak. Pedig a téli túrák összehangolnak a természettel.
Hétről hétre látom a változást, ahogy az őszből átfordul télbe, majd újra tavaszba a világ. Apró dolgok: a fények, a reggeli harmat, a zúzmara, a talaj állaga, illata. Ezeket követve érzem, hogy egy folyamatos körforgás része vagyok, hogy minden nap múlandó és ezért értékes.
Természetes, hogy a téli túrákra más felszerelés kell és mást pakolunk a hátizsákba.
Téli túraöltözék kutyáknak
Nagy valószínűséggel egy északi fajtájú kutya gazdájaként a téli túrák lesznek csak az igazán gondtalanok, hiszen a vastag, több rétegű bundával rendelkező huskyk, malamutok, spiccek és egyéb északi típusú kutyák a hidegben vannak igazán elemükben!
A többi kutyafajta esetében érdemes odafigyelni arra, hogy
a lakásban tartott kutyák ugyanúgy a szobahőmérséklethez vannak szokva, mint mi, ezért fáznak kint a hidegben.
Ha 15-20 percre leviszed sétálni, akkor nem látszik annyira, de egy pár órás túra során még a vastagabb bundájú kutyák is átfázhatnak.
Különösen fontos a meleg öltözet a kistestű kutyák számára, mivel ők hamarabb kihűlnek. (Egy pohár víz hamarabb kihűl a hidegben, mint egy vödörnyi, ez egyszerű fizika.) Az idősebb, beteg, ízületi fájdalmakra hajlamos, vékony szőrzetű, vagy minimális aljszőrrel rendelkező kutyák számára szintén fontos a meleg öltözet. Veszélyeztetettek még a kistestű szuka kutyák, akik a hidegben felfázhatnak. Számukra olyan öltözék javasolt, amely védi a hasukat is.
Ha a kutya a hidegben behúzza a farkát, emelgeti a tappancsait és úgy általában próbálja minél kisebbre összehúzni magát, akkor valószínűleg fázik.
Egy hosszabb túrán felelőtlenség kitenni ennek. Figyeljünk a jelzéseire, és a hőérzetének megfelelően öltöztessük. Az öltözék választásánál érdemes hangsúlyt fektetni arra, hogy lehetőleg jól látható darabot válasszunk, így a téli fényviszonyok között és a korai szürkületben is jól látható marad a kutyánk.
Manapság már igazán széles a választék, és aránylag kedvező áron vásárolhatunk jó minőségű kutyaruhákat. A túraöltözet esetében érdemes kifejezetten outdoor darabok közül választani, mert ezek a ruhák tartósabbak és plusz funkcionális elemek vannak bennük, például fényvisszaverő csíkok, a testhőt visszaverő réteg és praktikus megoldások, amelyek megkönnyítik a túrázást.
Kell-e kutyacipő a téli túrákon?
A kutyacipő túrázásnál nem feltétlenül elvetendő ötlet, különösen, ha kavicsos a talaj, vagy havas a táj. A kutyák mancsa alapvetően eléggé jól bírja a strapát, de pár dologra érdemes odafigyelni:
- az ujjak között a szőrbe beletapadhat a hó, ami kristályosra fagy és ez felsértheti a lábujjakat,
- a túl hosszúra hagyott karom letörhet, ami fájdalmas, hosszan gyógyuló sérülés,
- az érzékeny talppárnákat felsértheti a durva felület, sziklák, kavicsok.
Ha a kutya jól viseli, és nem zavarja a mozgásban, akkor érdemes lehet kutyacipőt használni télen (is) ilyen esetekben. Amit mindenképpen tanácsolnék, az a mancsbalzsam használata, ha hóban, jégben vagy sózott úton megyünk. A túra/séta előtt kenjük be a tappancsokat speciálisan kutyák számára ajánlott zsíros (nem vízbázisú) krémmel, ami védi a talppárnákat és a lábujjak közét. A túra végén tisztítsuk meg a talpakat, ne hagyjuk, hogy a kutya nyalogassa le.
Milyen hosszú túrára mehetek télen a kutyámmal?
Ez egy érdekes kérdés, és szerintem nincs rá univerzális válasz. A kutyás túrák felső határát a 20 km körül szokták meghúzni. Ennél hosszabb távoknak csak jól edzett kutyákkal vágjunk neki. A kutyák hűségesen követnek minket, és legtöbbször csak akkor mutatják fáradtság jeleit, amikor már tényleg nem bírják tovább, így a gazdiknak kell felmérni az erőnlétüket és ehhez mérten megválasztani a túra távot és a terepviszonyokat. Hidegben a test melegen tartása önmagában is rendkívül energiaigényes, ezért ilyenkor érdemes rövidebb, maximum 2-3 órás túrákban gondolkozni, de ez nagyban függ a fajtától és a hétköznapi fizikai aktivitástól.
Mi télen is igyekszünk napi 1-2 órát sétálni, és majd’ minden hétvégén kint vagyunk, de mivel Tatyi kistestű és idős, ezért 10-12 km körül szabom meg a határt. Persze mentünk már 20+ km-t is, de olyankor mindig velem van a hátizsák, és ha fárad vagy fázik, akkor abban viszem. Átlagos aktivitás mellett szerintem jobb egy rövidebb, 5-6 km-es túrával kezdeni, és ha jól megy, fokozatosan emelni a távot. Normál esetben azt javasolnám, hogy olyan frekventált helyet válassz, ahol van pihenőhely, büfé vagy más lehetőség, ahol szükség esetén pihenhettek, de a mostani járványos helyzetben ez nem releváns. Ezért is fokozott körültekintéssel tervezz, hiszen kevesebben járnak, nincs nyitva semmi és összességében nehezebb lehet segítséget hívnod, ha baj van.
Mit vigyek a hátizsákban?
A kutyás túrázás alapkellékei az elsősegély csomag, kötszer, lebomló kakizacskó/kis ásó és a póráz. Ez utóbbi kötelező, és a vadászati szezonban különösen fontos!
Emellett legyen nálad víz a kutyád számára is. Valószínűleg kevesebb is elég lesz, mint egy nyári túrán, de télen érdemes észben tartani, hogy a patakok, források befagyhatnak, így nem fogsz tudni vizet vételezni. A kutya vizét tartsd melegen, nehogy megfagyjon. Télen a kutyák energiaszükséglete a duplájára is növekedhet, ezért legyen nálad ennivaló a kutyád számára is. Lehetőleg valami nem túl száraz, hogy ne szomjazzon meg tőle. Ideális a „jerky” állagú étel, vagy például a sült vagy főtt csirkehús. Az elemózsia mellett egy plusz kabát vagy takaró is elfér a zsákban – szükség esetére.
A kullancsok télen is aktívak!
A viszonylag enyhe időjárás miatt a kullancsok télen is valós veszélyt jelentenek. Az erdőben, magas aljnövényzetben fokozott a veszély, ezért mindenképpen gondoskodj a kutyád külső élősködő elleni védelméről. Az ultrahangos kullancsriasztó nekünk bevált télre, tavasztól őszig emellett még természetes külsőleges szereket is használunk. Nekem fontos szempont az, hogy lehetőleg ne használjunk kemikáliákat és gyógyszereket, különösen a természetbe ne vigyünk ki potenciálisan veszélyes anyagokat. Ezért a gyógyszeres nyakörv például nálunk nem opció, de mindenki a saját szempontrendszere szerint mérlegel.
Összegzésül még annyit tennék hozzá, hogy minden kutya – gazdi páros más, és ezért lehet, hogy teljesen más dolgok működnek nekünk, mint amik nektek fognak. Nekünk is jó pár túra kellett ahhoz, hogy most már pontosan tudjam, hogy adott körülmények között mit vigyek magammal egy túrára, és be kell vallanom, hogy ez folyamatosan változik, mindig tanulok, és ennek fényében írok felül „bevált” szabályokat is.
Figyelj mindig a kutyádra, ő legtöbbször jelzi, hogy mi komfortos neki és mi nem. A túrázás remek lehetőség arra, hogy egymásra hangolódjatok, fejlődjön a kommunikáció köztetek – és „megérezd”, mi a jó neki és miben van szüksége változtatásra.
Köszönet a cikkért: a Tatyi and Me kutyás túrablognak!
