Az Ígéretek Földjén — Dzsungáriában

Augusztus legeleje. Az északnyugat-kínai Ürümcsiből a 150 km-re fekvő, Wucaiwanhoz közeli, lakatlan katonai területre igyekszünk. E kietlen, félsivatagos vidéken felszínre bukkanó üledékes kőzetek egyes helyeken rendkívül gazdagok dinoszauruszok és más gerincesek maradványaiban.

Gipszszobrászok

Fotó: Ősi Attila

A nagyobb leleteket tartalmazó kőzettömböket a kínai technikusok a helyszínen gipszbe csomagolják, a gyűjtőhelyre szállítás csak ezután következhet. Így a laboratóriumi preparálásig egyben tartva őrizhetőek meg a maradványok.

Napvilágra kerülve – Egy Sauropoda-dinoszaurusz csontjai feltárás közben

Fotó: Ősi Attila

Hazai helyzet

Itthon a földtörténeti középidőből származó gerincesek közül a dinoszauruszok maradványait sokáig csak lábnyomok jelentették, melyeket először 1966-ban ismerték fel a mecseki kőszénbányák területén. 2000 áprilisában aztán — hosszas kutatómunka eredményeként — Torma András barátommal felfedeztünk egy kivételes, 85 millió éves (késő kréta korú) ősgerinces-lelőhelyet a Bakonyban, az egykori Iharkút település határában. Innen kerültek elő az első magyarországi dinoszauruszés repülőhüllő-testfosszíliák is, és mára több mint 10 000 csontmaradvány alapján 30 különböző gerinces állat maradványait ismertük meg — a halaktól, a kétéltűeken és a hüllőkön keresztül egészen a madarakig. Az itt felfedezett fauna számos tekintetben hasonlít a többi, késő kréta korú európai gerinceslelőhely állatvilágához, azonban nemzetségi, illetve fajszinten már alapvető különbségek mutatkoznak. Ez utóbbiak részben az iharkúti lelőhely kissé idősebb korával, részben pedig az egykori bakonyi terület feltételezett elszigeteltségével függenek össze.

Iharkút — a 85 millió éves bakonyi dinoszauruszok lelőhelye

Fotó: Ősi Attila

Nyáron itt is komoly a forróság, a bányaterület kopársága Belső-Ázsiát idézi, ám nagy területet nem kell bejárnunk. Annál nehezebb a leleteket tartalmazó rétegek feltárása!

A teljes cikket A Földgömb 2011/1-es számában olvashatja!