A rutafélék családjába többnyire szubtrópusi elterjedésű fák és cserjék tartoznak. Közös jellegzetességük, hogy szöveteik erős illatú, éterikus olajokat tartalmaznak. Legismertebb képviselőik a citrusfélék: például a citrom, a narancs és a mandarin.



A rutafélék egyetlen, Magyarországon is honos képviselője a nagy ezerjófű (Dictamnus albus), mellyel gyakran találkozhatunk száraz tölgyesek tisztásain és karsztbokorerdőkben.

A Nap már nem kúszik olyan magasra az égen, mint nyár derekán, közeleg a nem vágyott szürkeség időszaka. A vakáció hang- és színkavalkádja lassan feledésbe merül, gyakrabban kerülnek elő a dzsekik, az esernyők. A föld alá vezető lakócsövek hamarosan elrejtik előlünk az Év rovarát, pedig a meleg, kora nyári esték még nem is oly rég a mezei tücskök udvarlókoncertjeitől voltak hangosak. A kedvelt ciripelést fülünkben hallva most utánajárunk, hogyan is zajlik az élet a tücskök félig rejtett világában

A ma emberének is szüksége van zarándoklatra, persze modern köntösben, GPS-nyomvonallal és ökológiai tudattal körítve, így nem csoda, ha a hosszú távú túraútvonalak virágzását és kibontakozását éljük. Ez a törekvés még a volt Jugoszlávia békés föltámadását is elérte – legalábbis a hegyi turizmus terén. Így született meg a Via Dinarica – az út, mely végigvezet a Dinári-hegyvidéken a szlovén Postojnától az albán Jezerce csúcsáig, 7 mai országot érintve (s lett volna kettő néhány évtizeddel ezelőtt). A Via Dinarica fő nyomvonalát a „Fehér Ösvény” jelenti, ami – nevének megfelelően – a fehér, kopár magaskarszt vonulatait fűzi sorba. Jelenleg kidolgozás alatt áll a „Kék Túra”, ami az Adria mentén, fél szemmel mindig a kék tengerre tekintve halad, továbbá a belső, erdős övezeteken át kígyózó „Zöldút”. Ez utóbbihoz tartozik a szerbiai Tara-hegység is. És hogy ne legyen félreértés: a híres Tara-kanyon nem itt, hanem Montenegróban húzódik, de szurdok azért itt is akad, és ugyanaz a víz csörgedezik benne, mint a Tara-kanyonban, csak éppen ezen a szakaszon már Drinának nevezik a Tarát

A Duna Dráva Nemzeti Park munkatársainak köszönhetőn rétisasok költését figyelhetjük meg a világhálón. Korán, még a tél végének beköszönte előtt költésbe fogó nemes, őshonos ragadozófajunk már országszerte az utódnemzésen tevékenykedik

Az orchideák szárított gumóinak lisztjét a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és a Balkánon forró, frissítő ital készítéséhez használják, és arab eredetű szóval szálepnek nevezik. Az évszázadok óta folyó gyűjtés hatására Török-országban napjainkra e növények drámai mértékű visszaszorulása tapasztalható. Az Európába irányuló export érdekében az évente elpusztított kosborok számát csak itt több tízmillió példányra teszik!

Ónos eső a Börzsönyben. 2014. december elseje, csillog a mindent beborító jégpáncél. A meteorológiai tél első napján az időjárás az egyik legveszélyesebb „fegyverét” veszi elő arzenáljából. Sok mindennel szemben – legalább is elvben – tudunk védekezni, de az ónos eső nem tartozik ezek közé. Ezúttal is a víz az úr, még szilárd halmazállapotában is. Azt nem tudjuk, hogy idén megismétlődik-e az ónos eső pusztítása – de a következmények összefoglalására már megérett az idő…

Kérészdráma a Dunán. Véget ért egy közel félszáz éves álom: késő nyári estéken helyenként újra milliószámra lepik el a Dunát a védett dunavirágkérészek. Ficánkoló táncuk ugyan csak néhány órán át figyelhető meg, a szerencsés szemtanúk így is életre szóló élménnyel gazdagodhatnak. Bár a rovarok életét beárnyékolja egy „fényes” probléma, csóvákban örvénylő egyedeik ámulatba ejtő látványa azonban igazi kuriózumnak tekinthető

Tizenkettedik alkalommal kerül megrendezésre hazánkban a ragadozómadarak éves számlálása. A szinkronszámlálás napjain hazánk profi és lelkes amatőr madarászai egy időben kémlelik majd távcsöveikkel az ország légterét valamint a madarak által használt pihenőfákat. A megfigyelések kiterjednek a hazai mezőgazdasági területekre és a téli csendbe feledkezett magyar pusztára is. Időpont: 2015. 01.17. szombat!

Mihez kezdjünk a természetben? Reggelre a hó betakarta a lombjavesztett erdőt. A turistaútvonal kiindulópontján a csípős hideg hamar felébreszt. Mintha megállt volna az idő a téli tájban

Befejeződött egyik legritkább ragadozómadarunk idei szaporulatának gyűrűs jelölése. Ezen terepi tevékenység közben a hazai ragadozómadár-védő szakemberek tollakat és köpeteket gyűjtenek, amelyek segítségével felrajzolják a faj genetikai térképét

Kanadától a Mexikói-öböl partvidékéig esténként tenyérnyi, 10–13 cm fesztávolságú lepkék csaponganak. A városokba is betévednek, a kertövezetekben és a parkokban egyenesen otthon vannak, szaporodnak

Afrika: a modern ember ősforrása – állítják ma széles egyet­értésben a kutatók. Mégis furcsa ellentmondás, hogy származásunk helyszíne, Afrika belsejének feltárása viszonylag későn indult meg, és – elsősorban ökológiai szempontból – ismereteink még ma is hiányosak. Fekete-Afrika tengerektől távoli szívét természeti adottságai sokáig elzárták az európai hódítók kíváncsi szemei elől: északon a Szahara áthatolhatatlan sivataga állta el az utat, a keleti és nyugati partokon pedig a védett öblök hiánya és a sűrű mangroveerdők akadályozták a hajók kikötését.

Lélegzetelállító, fehér homokdűnék, melyeknek azúrkék tenger mossa a lábát, tornyosuló, csipkés hegyek, vendégszerető emberek, különleges hangulatú tájak és még különlegesebb növények. A Szokotra név jelentését egy mára már elfeledett, ősi dialektusból eredeztetik. A régiek a „Eipheba Sakhotora” nevet adták a szigetnek, ami azt jelenti: „A boldogság szigete”. A turizmus berkeiben csak most kezd elterjedni mint fogalom, ám a biológusok számára már hosszú ideje az. A bennszülött fajok számát illetően Hawaii és a Galápagos-szigetek után ez a Föld harmadik legjelentősebb szigete: növényeinek 37%-a például sehol máshol nem fordul elő

Az Alföld peremén, az Erdélyi-középhegyvidék lábánál a Kis-Sárrét őrzi a Tiszántúl egykor kiterjedt mocsár - világának emlékét. A trianoni döntést követően elszigetelődött vidéken az egyedüli kitörést a természeti adottságok bölcs használata jelentheti…

Százhatvanötmillió éve leszakadt az afrikai anyakontinensről, és megkezdte magányos vándorlását, majd az évmilliók során sok ezer, csak az ő földjén fellelhető állat- és növényfaj sajátos életterévé vált. A sziget egzotikus élővilága életre keltette Durrell és Attenborough máig páratlan állatparadicsomát.

Néhány évszázaddal ezelőtt még ormányosok tízezerei kóboroltak a thai vadonban, harcra kiképzett állatok „teljesítettek szolgálatot” az uralkodó félelmetes, húszezres elefántseregében, és sokuk állt a hétköznapi emberek alkalmazásában is.

Tíz évvel ezelőtt kezdődött. Lelkes angol barlangászok elhatározták, hogy felderítik a barlangi vakgőte megmaradt élőhelyeit, és megpróbálnak valamit tenni a védelmükért. A trebinjei Zelena Brda Barlangász Klubbal karöltve indították el a különös kétéltű latin megnevezése után „The Proteus Project”-re keresztelt programot.

Kínai—amerikai Nemzetközi Őslénytani Expedíció résztvevőjeként indulok a Dzsungáriai-medencébe. Olyan, 160 millió évvel ezelőtt élt állatok maradványai után kutatunk, melyek némelyike egyes bakonyi dinoszauruszok ősét jelentette...

Világszerte a konyhai kultúrák szerves része, a világnépesség közel felét táplálja, egyes helyeken az energiabevitel háromnegyedét adja.

Február közepe van. A délutáni nap már laposan éri a Derzsi-halastórendszer X. tóegységének jegét. A nád takarásából rétisasok tűnnek elő.