CAMBRIDGE – hagyomány és minőség
Különleges figyelem irányul ma a hazai felsőoktatási rendszerre – elsősorban a diáktüntetéseket kiváltó reformtörekvések okán. Ilyen helyzetben igencsak érdemes megnézni, hogyan működnek a több száz éves múltú, magas színvonalú, világhírű egyetemek. Most a már 800 évet megélt Cambridge-i Egyetemet vesszük górcső alá – nem utolsósorban az ott tanuló magyarok szemszögéből.
Mi jut eszünkbe Cambridge-ről? A tudományosság mindenképp, és az is köztudott, hogy egy nagy múltú egyetemről van szó. Nem véletlen, hisz a Times 2011-es felsőoktatási ranglistáján a Cambridge University volt a világ harmadik legértékesebb egyetemi márkája.
Ha visszaemlékszünk középiskolai éveinkre, eszünkbe juthat, hogy Isaac Newton Cambridge-ben írta a Principia Mathematicát, amivel megalkotta a klaszszikus mechanika alapjait. Talán az is ismerős, hogy Charles Darwin Cambridgeben kezdett el érdeklődni a természettudományok iránt (amúgy orvosnak tanult). És egy közgazdásznak illik tudni, hogy John Maynard Keynes is Cambridgeben tevékenykedett (a Kings College vagyonát iső felügyelte, amit majdnem sikerült is lenulláznia a tőzsdén...). Ám itthon igen kevesen ismerik az egyetem sajátos fejlődését, hagyományait, amelyek a mai napig meghatározzák a cambridge-i életet és oktatási rendszert.
Mélyen gyökerező hagyományok
Már legendás annak a diáknak a története, aki egy vizsgájára páncélöltözetben jelent meg, mert az egyetemi szabályzatban talált egy olyan, még érvényben lévő rendelkezést, ami szerint minden vizsgázó lovagnak biztosítani kell a sört és a kenyeret. A vizsgáztatók – miután meggyőződtek arról, hogy valóban ezt írja elő a sok száz éves szabályzat – a közeli McDonald’s-ból hoztak kólát és sült krumplit, amit a sör és a kenyér modern megfelelőjének tartottak. Ám pár héttel később váratlanul ráterhelték a diákra a gyorséttermi bevásárlás árát, mert a vizsgára kard nélkül jelent meg. Mint közben kiderült, az egyetemi szabályzat e középkori passzusa ezt szintén előírta.
A hagyományoknak is köszönhető, hogy Cambridge oly sok mindenben különbözik a legtöbb egyetemtől, nemcsak a világon, hanem Angliában is. Az alapítás dátuma 1209, és Oxfordból menekülő tudósokhoz kapcsolódik. Ám az akkori intézmény nehezen hasonlítható össze a maival. A diákok 14-15 évesek voltak, és főképp vallási tanulmányokat folytattak, tantárgyaik a nyelvtan, retorika, logika, zene és az asztrológia voltak. Az oktatás latin nyelven folyt, és annak idején nem citybeli befektetési bankok és stratégiai tanácsadó cégek igyekeztek elcsábítani a legtehetségesebbeket, hanem komoly vallási vagy közhivatalnoki karrier várt a legjobbakra. Fontos körülmény, hogy a tanítás akkoriban egymástól többnyire független college-okban zajlott, melyek együttműködéséből keletkezett az egyetem.
Az évszázados hagyományok a mai napig alapvető részei a cambridge-i életnek: ezért tartanak latinul imát a vacsorák előtt, rendezik a vizsgák utáni májusi bálokat júniusban és hordanak talárt a diákok a vacsoránál. Történelmi múltba nyúló érdekesség, hogy Cambridge-ben és Oxfordban is a mesterdiploma eredetileg a szenioritás jele volt, ezért egy alapképzésen átesett (bachelor-diplomával rendelkező) diák 9 harmadévvel a diplomaosztója után igényelheti az MA Cantab titulust, anélkül, hogy részt vett volna külön mesterképzésen is. Támadja is ezért az angol baloldal: szerintük az „elitista” intézmény öregdiákjai jogosulatlan előnybe kerülnek az állásversenyben, mivel a munkaadók nincsenek tisztában e titulus tartalmával. Maga a bachelor-diploma is eltér a megszokottól, hiszen nem tartalmaz semmilyen információt a tanult szakról (amit triposnak hívnak, mert a múltban a diákok háromlábú széken ülve vizsgáztak), hanem csak annyit ír, hogy Cambridge-ben elérte a ba chelorrangot.
A college-rendszer
A hagyományok az egyetem felépítésében is mély nyomot hagytak, hiszen az egyik fő különbség Cambridge (és Oxford), valamint a világ legtöbb egyeteme között az OxBridge Collegiate-rendszer. Az egymástól független college-ok a mai napig megmaradtak, jelenleg 31 van belőlük, ebből három csak lányokat, kettő csak posztgraduális diákokat, négy pedig 21 évesnél idősebb hallgatókat fogad. A gyakorlatban a rendszer úgy működik, hogy a college intézi a felvételiket (legalábbis az alapképzés esetében), biztosítja a szállást, az étkezési lehetőséget, az oktatási és sportolási felszerelést (könyvtár, konditerem vagy evezősklub), de anyagi és lelki támogatást is nyújt.
Az, hogy ki melyik college-ba kerül, nem attól függ, hogy mit tanul, hanem attól, hogy a felvételi elején melyik college-ot választja. Bár a hallgatók ekkor még keveset tudnak az itteni életről, a col lege-ok tagjai hamar aktív közösségeket alkotnak, és maguk a college-ok egymással is versenyeznek.
A teljes cikket A Földgömb 2013. január-februári lapszámában olvashatja!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
