Uhu az orvosnál
Történetünk főhőse szeptember 15-én egy mátrai község, Bodony határában fácánra vagy patkányra vadászva betévedt a fácántelepre, majd ott belegabalyodott a dróthálóba, és megsérült a szeme. Hamar Egerbe, a Bükki Nemzeti Park saját mentőállomására került. „Kelemen Tamás állomásvezető rögtön felhívott, hogy mi ilyenkor a teendő. Én pedig konzultáltam dr. Dobos Andrással, aki szemészettel foglalkozó szakállatorvos, hogy addig is, amíg Szentesre el tudjuk vinni, milyen szemcseppel kell kezelni” – meséli dr. Déri János, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány igazgatója.
A legnagyobb fülesbagolyfaj, az eurázsiai uhu (Bubo bubo) sziklaüregekben, kőbányákban fészkel. Hazai elterjedése a 60-70-es évek mélypontja után a Németországból zárt térben tenyésztett egyedek betelepítése mellett a szlovákiai állomány terjeszkedésének és az élőhely védelmének köszönhető. A közel 100 párt kitevő állomány jelentős része a Zemplénben, az Aggteleki Nemzeti Park területén él, jelentős a bükki állomány is, a Mátrában viszont mindössze 8-9 pár található. A sérült madár egyike a Mátra északi részén legújabban megtelepedő pároknak, s egy különösen nagy, 3,5 kilós nőstény, úgyhogy természetvédelmi szempontból is jelentős a rehabilitációja, hiszen van párja, és december–januárban már a fészek körüli revírt kell őrizniük – hangsúlyozza dr. Déri János.
Pár nap múlva Szentesen a Kiséri Állatorvosi Lézerszemészeti Rendelőben soron kívül megtörtént az első beavatkozás. „Mikor a bagoly ideérkezett, olyan állapotú volt a szeme, hogy azt a klasszikus tudomány szerint el kellett volna távolítani: összenövésekkel a szivárvány- és a szaruhártya, valamint a szemlencse elülső fala között, emelkedett szemnyomása is volt – taglalja Dobos András. – Supralézerrel megszüntettük az összenövéseket, a keringés helyreállt, a pupilla is elkezdett minimálisan fényre reagálni.” Köszönhetően a korszerű lézeres eszközöknek, nemhogy amputációra nem volt szükség, még vágást sem kellett ejteni az uhun – ez indokolta a több száz kilométeres utaztatást is.
Az uhuk sokkal jobban látnak, mint az emberek. Szemükben „nem a sejtek eltérőek, hanem a látóidegsejtek száma magasabb és más színérzékenységgel bírnak. Míg egy kutyaretina 210, addig az emberé 230 mikrométeres. Ezeknél a madaraknál pedig 330-350 mikron vastag.
Hogyan mentették meg ezt az érzékeny szemet? Olvassa el a nyomtatott magazinban!
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek