A szarvasi születésű Mendöl Tibor, akit ma a hazai településföldrajz megalapítójaként tisztelünk, Cholnoky Jenő tanítványa volt a Budapesti Tudományegyetemen, akivel egészen biztosan megoszthatta a Balaton iránti rajongását. A veszprémi illetékességű Cholnoky ugyanis ifjúkora meghatározó részét családja Balatonfüredhez közeli nyaralójában töltötte, és a tó színeinek változásai már korán felkeltették az ő érdeklődését is.

A saját szín – François-Alphonse Forel, a „Genfi-tó nagyérdemű monografusa” a tóvizek saját színének összehasonlításához felállított egy 11 fokozatú színskálát a kék réz-szulfát és a sárga kálium-kromát oldatának keverékeiből. „A Balaton vizét a Forel-skála színeivel megegyező, üvegcsövekbe zárt folyadékokkal összehasonlítva azt találták – írja Cholnoky A Balaton színtüneményei című tanulmányában –, hogy az a skála VI. és XI. színei között ingadozott, s rendesen a VIII. színhez állott legközelebb.”

Egy tó színének vizsgálata a tó színének meghatározásával történik, melyhez standardizált színskálát használnak. A tó saját színét leginkább akkor láthatjuk meg – magyarázza Cholnoky Balaton című munkájában –, ha „pl. összecsavart újságpapirossal” nézünk bele függőlegesen a vízbe. Így kizárhatjuk a tükröződést, és a tóvíz gyönyörű, sárgás-smaragdzöld színe „teljes pompájában jelenik meg előttünk”.

Vihar idején is a tó saját színét látjuk...

„...ha az eget igen sötét, majdnem fekete felhők borítják – mutat rá Cholnoky A Balaton hullámai című cikkében – mert ilyenkor a nagy hullámok meredek lejtői nem kapnak felülről fényt, amelyek tükröznének, s belelátunk a hullámlejtőkön át a tó vizébe, amely – természete szerint, smaragdzöldnek látszik.”

A tó saját színe és átlátszósága mellett hullámzása is alapvetően meghatározza, hogy milyen színűnek látjuk. A hullámzó tó átlátszó tükre ugyanis úgy viselkedik, mintha „mindenféle lejtőségű apró lapocskákból” állna, „melyek közt vannak vízszintesek, előre vagy hátra lejtők, de a lejtés szöge mindig csak néhány fok” – írja Cholnoky A Balaton színtüneményei című tanulmányában. – Ezek a mozgékony hullámtükrök meredekségüktől függően, valamint a Nap állása, illetve az égbolt állapota és felhősödöttsége szerint szinte folytonosan változó minőségű fényt küldenek a megfigyelő szemébe.

Eső után sapka – Cholnoky Jenő: A Badacsony felhősapkája A rajzot a III. számú kisjegyzője (úti notesze) egyik vázlata alapján készítette el. „Az esőfelhők elvonulása után Badacsony gyönyörű felhőkben uszott” – írta az 1895. május 25-ei bejegyzésében. Az erős szelek és esőzések miatt felkavart iszap a tó világos fűzöldjét szürkés színre váltja, melyben itt-ott feltűnnek az átbukó hullámtarajok fehér foltjai

Szélcsendben...

...tükörsima víznél az égbolt alacsonyabb része tükröződik, de ha hullámok támadnak, akkor ezek a kisebb-nagyobb lapú „ferde tükrök” már az égnek sokkal magasabb pontjairól verik vissza a fényt. Emiatt alkonyatkor, ha „a tó teljesen nyugodt”, akkor a part közeléből „a tó színét rózsásnak fogjuk látni, mert az ég legalacsonyabb horizonmenti részét tükrözi vissza szemünkbe”. Ha azonban „a tó hullámzik, akkor a hullámlejtők csakis a magas eget tükrözik vissza s a tó kéknek látszik”.

A hullámok nagysága is befolyásolja a tó színét, hiszen „minél meredekebb a hullám felénk fordult lejtője, annál sötétebb a tó színe ilyenkor, de annál több ebben a színben a zöldes”.

A tavat messziről nézve akkor látjuk a legsötétebbnek, ha hirtelen változó erősségű északi szél fúj, a Nap nyugat felé van, és mi dél felé nézünk. Ilyenkor a tó színe „szép, indigókék, néha kissé zöldes, ha sok iszapot kavart föl a hullámzás”.

Cholnoky Jenő A Balaton színtüneményei című tanulmánya 1906-ban jelent meg A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című sorozat I. kötetében. Az 1891-ben Lóczy Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke indítványára megindult – és 28 éven át tartó! – Balaton-kutatás eredményeit összefoglaló, vaskos köteteket magyarul és németül is közreadták. „Ha egymás végébe állítjuk mind a két nyelv köteteit, olyan hosszú sort kapunk, mint a Révai-Nagy-Lexikon – írja Cholnoky Utazásaim című könyvében. – A Balatont a mi Bizottságunk fedezte föl – teszi még hozzá –, … a mi működésünk és ismertetéseink következtében kapták föl a Balaton-vidéket.”