Vezetéknév. Tűz. Üllő. Vas. Kalapács. Kemény munka. Férfias szakma. Takáts Zoltán pilisborosjenői díszítőkovács gyújtóst szed, tüzet lobbant. Pár perc türelmet kér, mire megfelelő – 1100 °C körüli – hőmérsékletre hevülnek a lángok. Ugyanis ha túl alacsony a tűz hőfoka, nem lágyul a fém, ám ha túl magas, akkor a kelleténél képlékenyebbé válik az izzó anyag.

A seregélyek (Sturnus vulgaris) – akár milliós létszámú, szorosan, szinkronban repülő csapataikkal – eséllyel pályázhatnak a „világ legnagyobb madárraja” címért.

Cholnoky Jenő 26 évesen, 1896 novemberében kelt útra Kínába, hogy mestere, a Budapesti Tudományegyetem Földrajz tanszékét vezető Lóczy Lajos megbízásából tanulmányozza a Kínai alföld nagy folyóinak deltavidékét, továbbá kiderítse a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait. „Az én kalandvágyó lelkemben azonban sokkal nagyobb tervek kalimpáltak” – írja Cholnoky Utazásaim című könyvében. Egy év múlva már Mandzsuországot is bejárta, és épp Mukdenből igyekezett Pekingbe, hogy a Jangce után a Hoang-ho (Sárga-folyó) tanulmányozásának is eleget tegyen

Magyarországról a tavaszi égbolton nem látszódik a Tejút. Ahogy Földünk egy év alatt körbejárja a Napot, évszakról évszakra éjszakánként más-más irányban látunk ki a kozmoszba. Minden év első harmadában jellemzően a Tejút síkjára merőleges irányba fordul hazánk ege esténként. Ekkor szabad szemmel csak kevés fényes csillagot, ritkább csillagmezőt, az Orion vagy a Taurus csodálatos téli csillagaitól vagy épp a sejtelmesen derengő nyári Tejúttól mentes, szegényesebb eget figyelhetünk meg