Egyszer, jó pár évvel ezelőtt már próbálkoztam a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Hold előtti átvonulásának fotózásával. Úgy adódott, hogy utaznom kellett pár kilométert, és nem maradt elég időm az előkészületekre: épphogy csak kipakoltam, az élességállításra már nem tudtam kellő figyelmet szentelni, nem lett a legjobb...

A tavaszi kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) magyarországi előfordulása igazi rejtély. Közel 30 éve akadtak rá a Zemplén központi részén, Pálháza közelében.

Már 10 éve működik Chilében megszakítás nélkül a Földgömb klíma- és környezetkutatási programja. A mérések, adatgyűjtések, geográfiai és biológiai vizsgálatok eddig – a Föld legmagasabban kiépített monitoringrendszere révén – túlnyomó részben a Száraz-Andok Puna de Atacama fennsíkján, a hatalmas Ojos del Salado vidékén zajlottak A teljesebb Andok-kép érdekében azonban a kutatás térbeli növekedésnek indult, s mivel a munka alapját az örökfagy (permafroszt) változásainak elemzése jelenti, a PermaChile+ névre keresztelt hosszú távú programunk az Andok eltérő klímájú, fejlődésű és működésű tájain is mérőrendszerek kiépítését tűzte ki céljául. A + pedig azt jelenti: továbbra is komplex vizsgálatokat végzünk, ahol hidrológiai, felszínalaktani, mikrobiológiai vagy épp zoológiai elemzések társulnak a víz- és jégjelenlét változásainak kutatásához.

A földtudományokon belül az élettelen természet csodáinak népszerűsítését célzó program – a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében az Év ásványa és az Év ősmaradványa – részeként az „Év ásványa 2020” címet a turmalin nyerte el, mely valójában nem is ásványfaj, hanem – hasonlóan a programsorozat első nyerteséhez, a gránáthoz (Év ásványa, 2016) – egy ásványcsoport összefoglaló neve, ami kémiai értelemben és színgazdagságát tekintve is igazi koktélt alkot...