Lóczy Lajos ifjú geológusként csatlakozott Széchenyi Béla 1877-ben útra kelt, hároméves kelet-ázsiai expedíciójához. Tanulmányozta a Góbi-sivatagot, kutatta Kína hatalmas löszvidékeit, és ő volt az első, aki felismerte a Himalája takarós szerkezetét. Hazatérte után a Műegyetem lelkes hallgatóságának tanította a rétegtant és Budapest környékének geológiáját. Útinaplóját lapozgatva azonban nemcsak e terepgyakorlatok kirándulásai elevenednek meg előttünk, de egészen más, szellemi túrákra is elkísérhetjük a mestert
- Kapcsolódó termék: 249
Bolygónkon számtalan gyönyörű hely található, amelyekre előszeretettel aggatják a paradicsomi jelzőt, de talán egyik sem olyan ikonikus, oly egyértelműen édeni, mint a Csendes-óceán közepén található Hawaii-szigetvilág. A mesés azúrkék és türkiz színekben pompázó, kristálytiszta vízzel övezett, aranyló tengerpartok, a dús, hegyi őserdők, a csodás trópusi meleg és
a vendégszerető polinézek misztikus kultúrája által mélyen belénk ivódott a paradicsomi kép Hawaiiról. Az őshonos élőlények után kutatva azonban egészen
másféle kép tárul elénk. Éveket töltve Oahu szigetén, első kézből szembesültem a „földi édenkert” szomorú ökológiai valóságával
A Sátorkőpusztai-barlangot 1946-os felfedezésekor Magyarország egyik legkülönlegesebb barlangjának tartották. Gazdag formavilágát, szépen
oldott falait, kristályos kiválásait megkülönböztetett figyelem övezte
Három éve apámnak ajándékoztam egy fotót, amelyen lányaink úsztatják a pónilovukat. Örült az ajándéknak, és feltette egy polcra, ahol mindig láthatja őket. Idén tavasszal, egy látogatásunk során, mikor a szokásos dolgok megbeszélése megakadt, felállt a fotelből és levette a fotót a polcról, majd lassan elmerengve beszélni kezdett: „Azt juttatja eszembe ez a kép, mikor öcsémmel átúszva a Tiszát, a tárkányi határban dinnyét loptunk. Ott volt a föld a Tisza partján. Bedobtunk egy-egy dinnyét a vízbe, aztán magunk előtt terelgetve visszaúsztunk. Ideát ettük meg, mert féltünk a csősztől. Mikor végeztünk, bedobtuk a félbevágott dinnyék héját, és néztük, ahogy viszi őket a víz.”
Az Év Vadvirága mozgalom célja a hazánkban élő ritka és védendő növényfajok népszerűsítése, a hozzájuk kötödő problémák bemutatása és védelmük előmozdítása. A cím birtokosát közönségszavazással választják ki egy szakmai bizottság által jelölt három növényfaj közül. 2023-ban a borzas lenre, a tarka nősziromra vagy a selymes peremizsre lehetett szavazni. Mindhárom növény rendkívül szép, védett faj. Az online szavazást a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület bonyolította le a honlapján keresztül, a Magyar Biológiai Társasággal együttműködve. 2023-ban a beérkezett szavazatok 60%-ával a borzas len lett az Év Vadvirága.
Támogatóink, együttműködő partnereink
