BRAHMA A KARTIKAI TELIHOLD TISZTELETÉRE áldozati szertartással készült. Mikor a kezében tartott lótusz leesett, és egyik szirma a sivatag szélén a földből vizet fakasztott, a mai Pushkar területén vélte megtalálni szertartásának tökéletes helyszínét. Magát az áldozatot felesége, Szavitri oldalán kívánta bemutatni, ám ő a kitűzött időpontban nem érkezett meg. Mivel pedig a vallási kötelezettségek szigorú szabályokhoz kötötték, Brahma – más megoldást nem találván – hirtelen nősülésre adta a fejét, és Gayatrit, egy helyi, az érinthetetlenek kasztjához tartozó család lányát vette nőül. Mikor Szavitri tudomást szerzett erről, végtelen haragra gerjedt. Megátkozta Brahmát, aki attól a pillanattól kezdve Pushkaron kívül egyetlen városban sem örvendhetett tiszteletnek. Szavitri ráadásul – további ellentételezésként Brahma hűtlenségéért – saját templomot építtetett a tó melletti hegy tetején.

Akárcsak a gangeszhez vezető lépcsők Varanasziban — Pushkar szent tava körül is egymást érik a ghatok, melyeken lesétálva érik el a zarándokok és hívők az áhított szent vizet

Fotó: Süveg Áron

Kíváncsi majmokkal szegélyezett, egybefüggő lépcsősor vezet a hindu templomokhoz képest jellegtelen, mára igencsak romos épülethez. A szürke makik társasága ugyan megszokott a városban, ám itt, kint mások a viszonyok. A megtermettebbek és a kicsinyeiket féltők egyértelműen jelzik, hogy ma ki az úr ezen a terepen…

A csúcs pazar kilátást ígér a környező kopár tájra – már ha nincs pára és por. Ám ha nem is látunk túl Pushkaron, magát a várost és a központját alkotó szent tavat jól szemügyre vehetjük – és innen mi is elhisszük, hogy a hely szelleme, szentséges léte talán nem puszta legenda...

Az alkotás forrása

Szavitri, Brahma felesége a művészetek, a tudomány, a kézművesség és mindenfajta készség megtestesítője, a kreativitás, a zene és a szépség istennője. Mivel a hagyomány szerint egy szent hely különleges energiája a hozzá köthető istenségek energiájával egyező, így máris érthető, miért elsősorban az írók, művészek, vagy csak a kreatív energiában, áldásban részesülni vágyók fontos úti célja e város. Megmártózni tavának szent vizében – sokak szerint semmilyen más zarándoklat sem ér fel ezzel!

A tóhoz ötvenkét különböző lépcsősor vezet le, minden szakaszát saját névvel illetik. A víznek mágikus erőt tulajdonítanak, és az egyes lépcsőszakaszok által határolt tórészek mind más és más hatással bírnak: egyikük termékenységet biztosít, a másik a leprát gyógyítja, de van, amely szépséget és bájt varázsol a megmerítkezőre.

Szentélyturizmus

Templomok és szent helyek százaiban adakozhatunk, bámészkodhatunk, vagy próbálhatunk úgy tenni, mintha tisztában lennénk vele, mit és hogyan kell csinálni. Tipegünk jobbra-balra, lerakunk pár sárga virágot egy istenség szentélyéhez, rizsszemeket szórunk szerteszét, aprót dobunk pont oda, ahova mások is. Próbáljuk átadni magunkat az átszellemült bódulatnak, miközben halálra aggódjuk magunkat, nehogy feltűnően kilógjunk a sorból… (Mert akkor egyébként mi történne? Semmi. Valószínűleg mi sem várjuk el az Indiából hozzánk látogatótól, hogy minden szabályt pontosan ismerve üljön végig egy szentmisét...)

Sziromeső — A mindenhol jelen lévő színes virágokból — a nyakfüzértől kezdve az asztaldíszig — szinte bármi készülhet. Esküvők alkalmával az újdonsült párra szórt virágszirmok a termékenység szimbólumai

Fotó: Süveg Áron

A kötelező, vagy spontán adódó templomi körök általában hamar teljesíthetők. Ám mivel Pushkar erősen egy irányba szakosodott, az ide érkező nyugatiaknak jellemzően két típusa figyelhető meg: egyik részük útikönyvekből és a szakirodalomból jól sorfelkészülten, határozott céllal érkezik. Ők pár nap átszellemült tapasztalatgyűjtés után – a sok áldástól megrogyva – ugyanolyan elszántsággal menekülnek újabb, nyugodalmasabbnak remélt állomásuk felé.

A másik, kisebb csoport képviselői számára – bár lehet, hogy hasonló tervekkel szállnak le a buszról – a két nap múlva tervezett indulás plusz egy napot, majd egy hetet, kettőt, vagy több hónapot is várat magára. Túllendülve a holtponton, Pushkar egyre nyugodtabb arcát mutatja. Néhány nap után az utcán már látásból ismernek.

A teljes cikket A Földgömb 2011/6 lapszámában olvashatja!