A többnyire zoológus-etnológus kutatóként ismert Xántus János 12 éves észak-amerikai száműzetése alatt két felfedezőutat is tett a vadnyugaton. A prérin szerzett élményeiről részletesen beszámolt családjának írt leveleiben, melyek 1858-ban Xántus János levelei Éjszakamerikából címmel könyv formájában is megjelentek. De nemcsak a famíliával, hanem magával Karl May-jel is aktívan levelezett, aki később róla mintázta Winnetou német barátja, Old Shatterhand alakját

Nekem 20: két évtizede jártam először Indiában. „Amikor befutunk Delhibe, kiviszlek egy piacra” – mondja kollégám. Hárman vagyunk: két operatőr és én, a készülő dokumentumfilm szerkesztője. Munkatársaim már többször jártak itt, de nekem rengeteg olvasmány, film, álom valóra válása, amikor végre kilépek a repülőtérről. A párás, fojtó meleg, a zaj, a tömeg, a tülekedés ráébreszt: Indiában vagyok!

„Egy álmot kutattam, melyet már ezrek megálmodtak előttem. Egy elveszett horizontról álmodtam. Éreztem, hogy valahol létezik egy utolsó földdarab, mely még érintetlen és kortalan, melyet a világ még nem fedezett fel.” (Michel Peissel)



Pár éve egy katmandui könyvesboltban nézelődtem. Ekkor leltem rá Michel Peissel francia utazó, etnológus könyvére. Beleolvastam, és alig tudtam letenni. Volt időm rá bőven, mivel odakinn folyamatosan ömlött az eső. Ez a találkozás volt utazásunk kezdete abba a királyságba, amit Ame Pal nyugat-tibeti buddhista harcos alapított 1380-ban, de tibeti és ladakhi krónikák már a 7. századtól Lo földjeként említenek

A hercegovinai Mostarról sokféle képzettársításunk lehet: a balkáni kisváros képe, amely a 19–20. század fordulóján Csontváryt is megihlette, vagy ahol a közép-európai szemnek szokatlan kulturális sokszínűség fogadja a mai napig a modern kor utazóit. De eszünkbe juthat a Jugoszlávia földbomlását kísérő borzalmas háború is, és azok a képsorok, melyeken a város jelképének számító Öreg híd lerombolását láthatjuk. A híd – amely nyugat-európai anyagi, valamint tevékeny magyar közreműködéssel épült újjá – azóta is a különböző kulturális gyökerekkel rendelkezők békés egymás mellett élésének szimbóluma. De vajon így gondolják-e a háború alatt még egymás ellen harcoló mostariak is? A háború óta megjelenő és minden szinten érzékelhető szembenállás tapasztalata nem írja-e felül a békés egymás mellett élés elképzeléseit és a globalizált világ multikulturális voltába vetett hitet? Most nemcsak a jelenkori társadalmi törésvonalak történeti gyökereit, hanem ennek érzékelhető jelenségeit is megmutatjuk egy virtuális mostari séta során