Benin területét és lakosságát tekintve úgy 20%-kal nagyobb hazánknál. A népességszám viszont 30 éve még csak a fele volt az itthoninak... Különös nyugat-afrikai világ, ahol évszázadokig az önálló és erős hadsereggel rendelkező Dahomey Királyság uralta a térséget, mely maga is rabszolgákat tartott, és élénk emberkereskedelmet folytatott az Afrikából az Újvilágba rabszolgákat szállító európaiakkal, míg vészesen meg nem csappant a foglyul ejthetők száma. Így a Rabszolgapart csillaga leáldozott. Nem úgy az ezen a tájon gyökeredző vudu vallásé...

A magyarországi horvátok több népcsoportra tagolódnak – más-más dialektust beszélnek, és a Kárpát-medencébe telepedésük is eltérő történelmi körülmények között zajlott.



A Mura menti horvátok szállásterület-tengelye a Nagykanizsát Szepetneken át Letenyével összekötő út mentén található, délről a Murával határolva. Ez, akárcsak a történelem során, úgy napjainkban is hat a tájhasználatra, illetve az anyaországgal való politikai, kulturális, társadalmi-gazdasági kapcsolataikra. Erről tanúskodik a horvát–magyar „interregprogram” jelszava is: „A folyók összekötnek és nem elválasztanak”.

A közelmúltban Ausztrália egyik rézbányájában érdekes, lencse alakú, égszínkék kristálycsoportokra bukkantak. A Malbunka-táró hófehér kaolinlencséiből csodálatos, csillogó azurit korongok láttak napvilágot, melyek hamar a gyűjtők kedvenceivé váltak.

„Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,



Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,



Aki a nappalt adja



és aki reánk deríti a te világosságod.



És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:



A te képed, Fölséges.



Áldjon, Uram téged Hold nénénk



és minden csillaga az égnek;



Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!”



(Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz. Sík Sándor fordítása)