2012. január–február. Az első felvonás zajlik: legkritikusabb lépésként a felföld szintjéből indulva egészen a hegy tetejéig a legmegfelelőbb helyszínekre, a legjellegzetesebb magassági szintekre – és mindenütt a felszín alá, több szintben – kell elhelyezni a folyamatosan, évekig működő hőmérsékletiadat-gyűjtőket. Nem tűnik épp bonyolultnak, ám a rendelkezésre álló idő behatárolt, az időjárás instabil, a terep nehezen járható, előzetes kutatások sem zajlottak, s mindent úgy kell beindítani, hogy az első leolvasáskor, két év múlva már több tízezernyi pontos és értékes adatot kapjunk. Mindent vagy semmit…
- Kapcsolódó termék: 142
A Mahrus Szálloda balkonján ülök, Lamu 800 éves városában. Mobilnet, laptop, Coca-Cola, lágy szellő: a piactérre és az erődre nézek, írom az indiai Pahar Ganjról szóló cikket. Némileg elszigetelődve. Alattam a középkor, szamárháton közlekedő helyiek, motorizáció sehol. De mégis van egy személyautó, a polgármesteré. És a mentőautó. Na meg a traktor…
A templomok, barokk paloták, kávéházak és rántott húsok úgy „lakják be” Bécset, mint a gondosan megtervezett ágyások a barokk kertet. Ebben a városban mindent megterveznek, még a gazosodást is. A Városházán nemrég kiadtak egy füzetecskét, amely azokat a leromlott telkeket sorolja fel, ahol az iskolás diákok tanulmányozhatják a vegetáció városi előretörését.
A Góbi sivatag mongóliai részére tervezett, vadtevék utáni hajsza egy szerencsés véletlennek köszönhetően ”túl jóra” sikeredett. Nem is sejthettük, hogy pár nappal az indulás után már nem csak a tevék lebegnek délibáb módjára a szemünk előtt, de kővé vált erdők, titkos opállelőhelyek, homoktövisbort termelő oázisok, bronzkori sziklarajzok, homokban elsüllyedt városok, őshüllőtemetők, sókristályokkal bélelt medencék nyomába indulunk a sivatag kevesek által érintett vidékén
Támogatóink, együttműködő partnereink
