Először is e rövidülés még nem is annyira látványos, de ami talán még fontosabb, hogy a sokéves átlag szerint ez az év legmelegebb hónapja – köszönhetően a Nap nagy delelési magasságának és az addig felhalmozódó nagy mennyiségű energiának. Nem ritkák a hőhullámok, általában igen magas az UV-sugárzás, és gyakran már éjszaka sem frissül fel a levegő. Már szinte kívánjuk, hogy jöjjön egy hűsítő zápor, de persze közben reméljük, hogy mindez nem jár jégveréssel...

De panaszra semmi ok, hiszen egész télen ezt a meleget vártuk! Végre ki lehet ülni egy árnyas kerthelyiségbe, nem kell több kiló ruhát magunkon cipelni, és inkább marasztalja a társaságot az esti grillezéskor a csak kissé lehűlő levegő.

Ezek a képek már télen is gyakran az eszünkbe jutnak, de ugyan ki gondol nyáron a télre? Meglepő, de eleink megtették, ugyanis van egy júliusi népi regula, ami a leghidegebb évszakra vonatkozik!

„Jakab napján, ha sok a felhő, sok lesz a hó télen, de ha süt a Nap, hideg lesz a tél.”

Elég merész prognózis, de vajon van-e valami alapja?

Ha ábráinkra nézünk, máris láthatjuk, hogy igazából semmi. Legalábbis itt, a Kárpát-medencében biztosan. A napsütés és a lehulló hó mennyisége között a korreláció 0,18, ami szintén arra utal, hogy e „megfigyelés” alapjai igencsak kétségbe vonhatóak. Mégis, honnan eredhet? Ötletelni épp lehet: vélhetően erre az időszakra sokaknak már kicsit elege lett a melegből, és ezért kezdtek el elmélkedni, hogy vajon milyen lesz az, amikor a nyár közepi hőséget sírják majd vissza – vagy inkább kezdik el újra nagyon várni.