A Rozetta-köd az egyik legkedveltebb tél végi asztrofotós-célpont. A Tejút csillagtengerében, az Egyszarvúcsillagképben megbújó égi tüneményt – jellegzetes, a galaktikus molekulafelhők szabálytalanságára fittyet hányó körkörössége miatt – gyakran az univerzum rózsájának, vagy égre nyíló rózsaablaknak is nevezik az égboltot kedvelők Ahhoz, hogy távcsövön keresztül megpillanthassuk az 5000 fényévre lévő ködösséget, nagy gyakorlatra van szükség, ám fotografikus eszközökkel könnyen a nyomába eredhetünk – egy jól kidolgozott asztrofotó pedig csodálatos részleteket tárhat fel benne, amelyek mögött érdekes asztrofizikai folyamatok munkálkodnak.
- Kapcsolódó termék: 225
Egyszer, jó pár évvel ezelőtt már próbálkoztam a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Hold előtti átvonulásának fotózásával. Úgy adódott, hogy utaznom kellett pár kilométert, és nem maradt elég időm az előkészületekre: épphogy csak kipakoltam, az élességállításra már nem tudtam kellő figyelmet szentelni, nem lett a legjobb...
A sziklafalas, magasba nyúló norvég partok előtt temérdek apró, gömbölyded sziget pettyezi a tengert. Olykor felbukkannak köztük nagyobbak is, melyek nemcsak méretükkel, de merész formájukkal, óriás-vár tornyaikkal is élesen elütnek a környezetüktől. E szigeteket sokféle helyi legenda övezi, de kialakulásuk története a tudományos kíváncsiságtól hajtott utazók figyelmét is felkeltette. A norvég Helgeland-térség derekán fut végig az Északi-sarkkör. E tényre egy földgömb alakú fémszobor hívja fel a figyelmét azoknak, akik elhaladnak a bálnahátra hasonlító, aprócska Vikingen-sziget mellett. Itt kezdődik az Éjféli Nap Birodalma. Az ezernyi, apró sziget között feltűnik néhány nagyobb is, melyeken különös sziklaformák ülnek. Ilyen például Rødøy (Rödö), a vörös sziget, melyen egy kőoroszlán, a Rødøyløva pihen, vagy a Hestmona szigetén kővé dermedt lovas, a Hestmannen. Torget szigetén a lovas nyilától átlyukasztott kalap, a Torghatten gránit sziklahegye díszeleg, mely valóban „lyukas” egy rajta átvezető természetes alagút miatt.
A jó hőszigetelő kulacsok egykor szervesen hozzátartoztak a pusztai pásztorélethez. Távol a falvaktól, de sokszor még a gémeskutaktól is, a hűs víztartalék nélkülözhetetlen volt. És abban a világban nem annyira az esztétikum, mint inkább a praktikum számított. A termosz-szerepű, bőrrel szigetelt italtartókat Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című művében. Persze díszkulacsokat elsősorban eljegyzésre, esküvőkre ajándékoztak, sokkal később azonban protokollajándéknak sem voltak utolsók: ilyet kapott Honecker és Hruscsov is látogatásakor Debrecenben...
1954. október 4-én lőtték fel az emberiség első műholdját: a szovjet Szputnyik-1 startjával kezdetét vette az űrkorszak. Az azóta eltelt majd' hét évtized alatt 8000 műholdat bocsátottak fel, amiből 5000 azóta is Föld körüli pályán kering – annak ellenére, hogy csak 2000-et használunk. Ezek többnyire távközlési, navigációs, meteorológiai, tudományos célú és katonai műholdak, a többi viszont működésképtelen űrszemétként sodródik a légkör felett...







