Képzeletben ugorjunk vissza az 1600-as évek legelejére, és a világűr távolából tekintsünk Földünkre! Ha ekkor egy csendesóceáni éjszakát szemlélünk, egyszer csak azt látjuk, hogy egy aprócska fény gyúl. Egy vörösen izzó folt, ami egyre erősebben világít. Pár óra múlva kivilágosodik, és az óceán kékjében egy fekete füstcsíkot pillantunk meg, ami egy pontból szétterülve, több kilométer hosszan húzódik. Semmi kétség, tűz van! Rapa Nui ég. Napokon át lángol az a földdarabka, aminek a tenger szintje fölé emelkedő része alig 163 négyzetkilométer kiterjedésű — vagyis majd' harmadakkora, mint a mai Budapest. A tüzet az ott élő bennszülöttek gyújtották, hogy egy hosszú ideje húzódó háborúskodás drámai befejezéseként véget vessenek múltnak, kultúrájuknak és saját jövőjüknek, ezzel cáfolva meg a természettel ősi harmóniában élő népekről alkotott illúziókat
- Kapcsolódó termék: 152
Különleges figyelem irányul ma a hazai felsőoktatási rendszerre – elsősorban a diáktüntetéseket kiváltó reformtörekvések okán. Ilyen helyzetben igencsak érdemes megnézni, hogyan működnek a több száz éves múltú, magas színvonalú, világhírű egyetemek. Most a már 800 évet megélt Cambridge-i Egyetemet vesszük górcső alá – nem utolsósorban az ott tanuló magyarok szemszögéből.
A Nap legismertebb jelenségei a napfoltok, melyek száma átlagosan 11 évenként éri el a maximumot. Ilyenkor azonban a kitörések és a naptevékenység más megnyilvánulásai is gyakrabban jelentkeznek, sőt jelentős hatással lehetnek Földünk légkörére, magnetoszférájára, s ezen keresztül civilizációnkra is. Az előrejelzések szerint 2013 a napfoltmaximum éve lesz, ezért különösképp érdemes megismerkedni központi csillagunk működésével, jelenségeivel és azok hatásaival
A Tűzföldtől északra a Dél-patagóniai-jégmező jórészt befedi a Déli-Andok hegyvilágát, azonban a mérsékelt övezet legnagyobb jégborításának peremén meglepően merész formájú sziklacsúcsok emelkednek a magasba. A jégvájta tavak és a gleccservölgyek fölött, a hegyi tundra és a füves pampa találkozásánál két meseszerű sziklavilág is magasodik. Az egyik El Chalten jégbe zárt világa, híreshírhedt tornyaival: a Fitz Royjal és a Cerro Torréval. A másik megjelenésében eltérő, de ugyanúgy lenyűgöző: a Paine-csoport. Kis területű sziklabirodalom, rendkívüli gránitfalakkal-taréjokkal – és igencsak mostoha időjárással. Hegymászószempontból ez az extrém sziklamászás hazája. Hősies küzdelem, vagy emberi hasztalanság? Hegymászók a világ végén…
Támogatóink, együttműködő partnereink
