Történetünk főhőse szeptember 15-én egy mátrai község, Bodony határában fácánra vagy patkányra vadászva betévedt a fácántelepre, majd ott belegabalyodott a dróthálóba, és megsérült a szeme. Hamar Egerbe, a Bükki Nemzeti Park saját mentőállomására került. „Kelemen Tamás állomásvezető rögtön felhívott, hogy mi ilyenkor a teendő. Én pedig konzultáltam dr. Dobos Andrással, aki szemészettel foglalkozó szakállatorvos, hogy addig is, amíg Szentesre el tudjuk vinni, milyen szemcseppel kell kezelni” – meséli dr. Déri János, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány igazgatója.
- Kapcsolódó termék: 205
A titokzatos Kúp-köd és környéke (az NGC 2264 lajstromszámú terület) nem tartozik a legkutatottabb égitestek közé, nem is a legfényesebb, de nem is különösen halvány, és nem is a legfiatalabb – mégis gyakorta kerül az asztrofotósok célkeresztjébe. Népszerűségének magyarázata talán az lehet, hogy alig akad még egy olyan objektum, amiben a csillagok és a csillagközi felhők ennyire gazdag és a képzelőerőnket túlszárnyaló kozmikus formavilágot bontottak volna ki. Vörösen gomolygó felhők, lángnyelvszerű ködfoszlányok, hegyek, folyók, sötét áramlatok – és a misztikus, kúpszerű alakzat!
Afganisztán keleti határvidékén az ország testéből egy különös, csaknem 300 km hosszú, vakbélszerű nyúlvány türemkedik ki, ami kissé északkelet felé tartva a kínai határig ér. Ez a híres-hírhedt Wakhan-folyosó, ami előbb volt politikai fogalom, mint földrajzi elnevezés
Az emberré válás története a tudomány világának egyik legfontosabb és egyben talán legérdekesebb kutatási területe. Különösen igaz ez az 1990-es évek elejétől kezdődően, amikor a különböző földrészeken végzett ásatásokon egyre nagyobb számban előkerülő leletanyag és egy új tudományág, a paleogenetika eredményei új távlatokat nyitottak az ember, valamint közvetlen rokonainak és elődeinek megjelenése, elterjedése és evolúciója megértésében.
A népi nevén ráró vagy halvágó sas különleges táplálékspecialista: szinte kizárólag halra vadászik. Ám néha rossz útra téved – rendkívül ritkán, ködös, ónos esős időszakban rágcsálót, esetleg kétéltűt is elejt. Biztosra megy: jellemzően 20 dkg körüli halakat zsákmányol. Ezek – kisebb testi erejük és súlyuk miatt – nem veszélyeztetik mélybe húzással, vízbe fulladással. Kárászokra, vörösszárnyú keszegekre, kisebb csukákra, bodorkákra hajt és 3-5 zsákmányolási kísérletből mindig van sikeresen kifogott élelme. Ez persze nagyban függ attól is, hogy fiatal madárról, vagy egy sokat megélt, rutinos öregről van-e szó… De többnyire egész nap táplálkozik. A jó erőnléthez, a vonuláshoz erre mindenképp szüksége van, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a naphosszat tartó, sorozatos víz alá merülések is sok energiát emésztenek fel – még a nagyszerű hőszigetelés dacára is
Támogatóink, együttműködő partnereink
