Nagy az ív, amely a tudományos igényességet sem nélkülöző afrikai vadászexpedícióktól a mai, az igazolhatóság határát súroló vadkilövő-kedvtelésig vezetett. Hogyan vált a szabadidő eltöltésének egykor népszerű formájából, világutazók és kalandorok önkifejezésének eszközéből mára korszerűtlen, „bűnös cselekedet”?
- Kapcsolódó termék: 145
Ausztria, Ötz-völgyi-Alpok, május dereka. Fekete terepjárónk hangja az út menti hófalakról verődik vissza, miközben felfelé szerpentinezünk a Kaunertal aszfaltkígyóján. Otthon már jócskán kitavaszodott, ám itt még sokáig tartja magát a tél. Igyekeznünk kell, hiszen csak egy napra jöttünk fel dolgozni az Innsbrucki Egyetem geológusprofesszorával, és délutánra ismét csapadékot mondanak, ami 2000 méter felett egyértelműen havazást jelent
A földtörténet korábbi szakaszaiban élt fajok döntő többsége, 99%-a napjainkra már kihalt. Ám az elmúlt 3-4 milliárd év evolúciós fejlődése kellett ahhoz is, hogy mi, emberek feltűnjünk a színen — majd pár ezer év alatt olyan változásokat okozzunk, melyek hosszú távú hatásai egyelőre még csak meg sem jósolhatók. Új fajok keletkezése és eltűnése persze szokványos földi jelenségként is értelmezhető, de a miért? és a hogyan? sok esetben alapkérdésnek számít, kiváltképp, ha e folyamatokban jócskán benne van az emberiség ”keze” is…







