Ez a két, bohém külsőbe bújtatott isztambuli negyed kifogyhatatlanul mesél látogatóinak. Kávézóival, a szivárvány minden színében pompázó házaival, kapuival, macskaköves utcáival, hétvégi pezsgő életével a legjobb helyszín, ha le akarunk térni a turistaútvonalakról. A színes külső mögött azonban még a maga pőreségében rezeg a múlt: az Aranyszarv-öböl déli partján egykor együtt élő, egymás mellett megférő zsidóké, görögöké, örményeké, muszlimoké...

Vajon hogyan érinti a sarkvidéki múltfeltárást a klímaváltozás? Milyen hatással van a felmelegedés az ásatásokra és a műemlékekre? Orosz és brit régészekkel, antropológusokkal a Fehér-tenger partvidékén karéliai sziklarajzokat és rituális labirintusokat látogatunk, de megcélozzuk a Szoloveckij-szigetek ember alkotta csatornáit, középkori kolostorait is. Ez utóbbi adott helyet az egyik első szovjet kényszermunkatábornak, így Alexander Szolzsenyicin a Gulag-szigetvilág lapjain a gulág anyjának nevezi

Az égitestek világát az emberi képzelet telis-tele aggatta tökéletes geometriai alakzatokkal – körökkel, gömbökkel, spirálokkal. Elég csak a Naprendszer bolygóira gondolnunk, és máris szabályos pályák, és mértani testek, gömbök és csodálatos gyűrűk sokasága jut eszünkbe. Ám, ha elhagyjuk a Naprendszert, ez az ideálisnak látszó világ gyökeresen megváltozik!

A fekete hunyor (Helleborus niger) Közép-Európa talán legkorábban virágzó növénye. Az olvadó havat követve januártól áprilisig virágzik. Különösen meleg klímájú termőhelyeken már december végén is megjelenhet, ezzel megelőzi a tavasz első hírnökeként számon tartott kikeleti hóvirágot (Galanthus nivalis) és a téltemetőt (Eranthis hyemalis) is!