„Vénnek nem jó e táj. Az ifjak itt
egymás nyakán, a fán a madarak
– halandó népség – zengik dalaik…”
W. B. Yeats: Hajózás Byzantiumba (részlet) (Jékely Zoltán fordítása)

Fotó: Shutterstock
A zarándokút végcélja – Santiago de Compostela katedrálisa Szent Jakab apostol, Jézus egyik tanítványának sírja felett épült a 11. században. Az apostol maradványait csak a 9. században fedezték fel, egy külön csillag jelezte a helyet Pelagiusnak, a remete- pásztornak. Innen ered a hely neve is: „campus stellae”, azaz a csillag területe latin nyelven

János evangélista testvére, Jakab holttestének maradványait a 9. században egy szegény pásztor találta meg Galícia földjén, ahová a legenda szerint a Szentföldről egy angyal vezette csónak hozta, és tanítványai itt temették el. II. Alfonz, Asztúria akkori királya egy kis kápolnát építtetett a sír fölé, és az apostolt Spanyolország védőszentjévé nyilvánította. A kápolna hamarosan nagy forgalmú zarándokhellyé vált. 1078-ban kezdték építeni a mai katedrális elődjét Santiago de Compostelában, ami akkor már Róma és Jeruzsálem méltó vetélytársa volt.

II. Callixtus pápa 1122-ben elrendelte, hogy minden olyan esztendő, amelyben Szent Jakab vértanúságának ünnepe (július 25.) vasárnapra esik, legyen szentév.

A teljes búcsút mindazok elnyerhetik, akik a szentév során meglátogatják a santiagói katedrálisban az apostol sírját, és ott a pápa szándékára imádkoznak egy hiszekegyet és egy miatyánkot, elvégzik a gyónást (ezt a búcsú elnyerése előtt és után 14 nappal is megtehetik), majd áldozáshoz járulnak.

A teljes búcsút az elhunytakért is fel lehet ajánlani. A jubileumi évben Santiago de Compostelában lehetőség van egy, a korábban tett fogadalom alóli felmentésre vagy a fogadalom méltányos megváltoztatására is.

Fotó: Shutterstock
Utolsó felvonás: a katedrálisba lépés – A hívők számára ez jelenti útjuk végét. Bent, a káprázatosan túldíszített oltár arannyal, drágakövekkel ékes Szent Jakab-szobra mögött lévő lépcsőn felmenve, a szobrot átölelve a zarándoklat spirituális része véget ér – feltéve, hogy a zarándok meglátogatja a kriptában elhelyezett, Szent Jakab maradványait rejtő ezüsturnát, és meghallgat egy misét is
Fotó: Felkai Péter
A Szent Jakab sírjához vezető legismertebb zarándokútvonal, a „Camino Francés áttekintő térképe és magassági metszete – Európa legtávolabbi pontjaiból induló útvonalak közül ez a legnépszerűbb. folytatása az egykori ismert világ végénél, a beszédes nevű Finisterre (Fisterra) falunál éri el az Atlanti-óceánt

Áhítat vagy tömegsport?

A Santiago de Compostelában székelő zarándokiroda adatai szerint naponta átlagosan 1500 zarándok lép a 2016-ban világörökségnek nyilvánított „Út”-ra – nagyjából ugyanannyi férfi, mint nő –, és akkor még nem vették figyelembe a náluk nem regisztrált túrázókat – ők a becslés szerint az összlétszám 30%-át teszik ki. Legtöbbjük gyalogosan teszi meg a Roncesvalles és Santiago de Compostela közötti 790 kilométert. Számuk évről évre nő, és ez különösen igaz a nem spirituális okból útrakelőkre.

Fotó: Shutterstock
A zarándokút jelképei – A klasszikus, fa zarándokbot és a Szent Jakab-fésűskagyló, rajta a Jakab-kereszt. A kagyló Szt. Jakab egyik csodatételére, a kard formájú kereszt pedig katonai hőstetteire utal. A kard markolatán a liliomok az apostol hűségét és morális tartását jelzik. Napjainkban a zarándokok és a zarándokút megkülönböztető jelzése

Áhítat? Tömegsport? A legtöbb zarándok motivációja nem fekete vagy fehér. Ám a hosszú menet közben előforduló fiziológiás "mellékhatások" tényeiről olvashat a nyomtatott magazinban!