Összesen 181 fő vett részt az idén ötödik alkalommal megrendezett, 112 kilométeres Fjällräven Vándortúrán. Ahogy minden évben, az ötnapos gyalogtúra célja idén is a vándortúrázás hagyományainak felelevenítése és a közösségi túrázás népszerűsítése volt. A Bakonyban és a Balaton-felvidéken át vezető nomád élménytúrát idén végül 157-en teljesítették, akik közül a legfiatalabb csak 9, a legidősebb pedig 69 éves volt.

Akár a fociláz keltette fel figyelmünket Horvátország kevésbé ismert belső területei felé, akár tengerparti nyaralást tervezünk a méltán híres dalmát tengerpartra, vagy éppen Olaszországba, Varasd az autópályáról valóban csak egy ugrás. Cserébe a rádöbbenés élménye garantált és egy kis odafigyeléssel számunkra is ismerős kulturális történetekre bukkanhatunk.

Képzeletben Bepi voltam, a gondolás, aki Dino Risi klasszikus filmjében hasította a habokat a Canal Grandén. A filmhőssel ellentétben azonban nem a csinos külföldi lányoknak csaptam a szelet, hanem kamerámmal a teliholdat próbáltam becserkészni a város éjszakai látképe fölé komponálva.

Csehország nem a magas ormairól nevezetes. Az alpesi vonulatok távol fekszenek, s a legmagasabb csúcs, a Sněžka is mindössze 1602 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy időnként ne lenne meglehetősen zord időjárás a magyarra „Havas-tetőként” fordítható hegyen

Vajon mit keres a Rolling Stones Itáliában? Amit mi is: egy apró pistoiai műhelyt, ahol a világ talán legkiválóbb cintányérjai készülnek, és ahonnan Charlie Watts, a világhírű zenekar dobosa is vásárol. Egy évtizedek óta az ütőhangszerek világában mozgó geográfus számára ugyan mi is lehetne ennél csalogatóbb ezen a vidéken…?

A 2007-ben bemutatott, nagy port felvert film címe (Nem vénnek való vidék) jár az ember fejében, miközben a Szent Jakab-utat, közismert nevén az El Caminót járja. Magányról persze szó sincs: ma már évente több mint kétszázezer ember gyalogol végig a közel 800 kilométeres zarándokösvényen; kit a spirituális élmény utáni vágy, kit a vallásos fogadalom, másokat a teljesítménytúrázás kihívása ösztönöz indulásra. Nem mindenki tudja ugyanakkor, mire vállalkozik...

Vannak olyan szerencsés vidékek, ahol az íj és a nyíl használata réges-rég apáról fiúra szálló hagyomány – mind a mai napig. Ilyen a Himalája völgyeiben fekvő ladaki nép hazája is, Kis-Tibet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az íjászat a ma Indiához tartozó, Tibettől politikailag mindig is független terület nemzeti sportja

Bár a fapados légitársaságok úttörő szerepe a „városok, ahova soha nem akartam elmenni, mégis eljutottam” verseny elindításában kétségtelen, a telekocsi használata is jó lehetőség arra, hogy egy céges út során fedezzünk fel olyan helyeket, ahova egyébként valószínűleg soha nem indultunk volna el. Sergio-t, a 60 év körüli állatorvost Budapesten vesszük fel, s a tervek szerint az Udinéhez közeli Palmanova városában rakjuk ki, mi pedig robogunk tova Bologna irányába.

Csendes, békés tájakon kanyarog a helyközi buszjárat, miután elhagyja Dél-Csehország nyüzsgő központját, a Budweiser szülővárosát, České Budějovicét. A hétköznapi, késő délelőtti járaton csupán néhány idős néni és hazafelé tartó kisiskolás utazik. Nincs nagyobb forgalom úti célunk, Holašovice egyetlen buszmegállója környékén sem, mintha az ember az isten háta mögé keveredett volna. A kicsinyke település ugyanakkor pont ennek a rejtettségnek köszönheti hírnevét: parasztbarokk házakkal díszített főtere teljes épségben maradt a 21. századra. Ennek köszönhetően az UNESCO is felvette a Világ-örökség-listára. A magyar utazó ugyanakkor óhatatlanul is Hollókőre, az ottani ófalura gondol a fehérre vakolt, szép rendben sorakozó házak láttán

Alig másfél órám van, amíg az Európa különböző városaiból érkező kollégákkal találkozom a hotel recepcióján. Mihez kezdjek itt Dún Laoghaire-ben, Dublin déli külvárosában ilyen rövid idő alatt? A hotellel szemben található a híres móló, amely egykor a Dublini-öböl legfontosabb kikötője volt, kicsit odébb pedig Dalkey, Írország egyik legfestőibb tengerpartja, ahol nem mellesleg Bono, Enya és sok más ír híresség lakik. Révén, hogy a magyar kultúra napja van, én a közeli James Joyce tornyot veszem célba, hátha nyitva találom.

Varázslatos panoráma, friss levegő, mindent elárasztó nyugalom: aki festői, téli környezetben egy kis mozgásra vágyik, a bécsi Alpokban (Osztrák-Mészkőalpok) csodálatos, téli és hótalpas túraútvonalakat talál. A kirándulás kényelméhez hozzájárul, hogy a közelben mindig találunk egy alpesi hüttét, egy hegyi vendéglőt vagy egy barátságos szállodát

Már korábban is sokat gondolkodtam azon, mennyire különös, hogy egy bevásárlóközpont főútvonalain szemmel láthatóan sokkal jobban mennek az üzletek, mint akár csak 10 méterrel arrébb egy beugróban. Vagy két, egymás mellett lévő, egymástól alig megkülönböztethető kávéház közül miért van zajosan tömve lelkes, hangos vendégekkel az egyik és miért kong üresen a másik? A felületes, vagy inkább hozzá nem értő szemlélő nem érti az okokat

A városok nem csak a földrajzi tér kitüntetett pontjai, hanem az EU-s fejlesztéspolitikáé is. Meg az emberiség jövőjéé is. A globálisan is egyre fokozódó urbanizáció önmagában is elegendő ok ennek megértéséhez, hiszen a városokban keletkezik a GDP nagy része, de az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint – bár ez Kelet-Közép-Európára nem teljesen igaz – a szegénység is itt összpontosul. Különösen Európában, az egyik leginkább urbanizált kontinensen. A városi önkormányzatok a kormányzatnak a lakossághoz legközelebb eső részei, jogos tehát az EU felvetése: az infrastrukturális fejlesztéseken és a közszolgáltatásokon túl egyre inkább a városok feladata a közösségek aktivizálása, a lakosság szemléletmódjának megváltoztatása is.

A földrajz, azon belül is annak iparföldrajzi ága iránt érdeklődést mutatók számára bizonyára ismerősen cseng Bratszk neve. Vízerőműve összteljesítmény tekintetében jelenleg csupán a 10. helyet foglalja el a világranglistán, ám 1967-es befejezésekor rekordernek számított. Egy csúcs azonban biztosan ma is ide kötődik: duzzasztása – az alakja alapján Sárkány-tóként is emlegetett, óriás tározó – a Föld folyóvölgyeiben létrehozott állóvizei közül a legnagyobb! Mivel a fő gát a BAM (Bajkál–Amur Magisztrál) vonalának nyugati részén fekszik, így Szibéria szívében vonatozva kihagyhatatlan lehetőség a komplexum meglátogatása.

A Pao-cang-jan, avagy a Kincstár-domb - Tajpej habár egy csillogó modern világváros, mégis sokfelé láthatunk kisebb-nagyobb földszintes házakból álló meglehetősen szegényes, kaotikus, ám mégis valamiféle egyedi bájjal megáldott zárványokat. A jelenség méreteit tekintve korántsem olyan drámai, mint Manilában vagy Jakartában járva, ám ezek a szegényes zárványok Tajvanon, sőt még Japánban is megtalálhatók.

A világ motorbicikli-állományának majdnem 60%-a van Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Ebből Tajvan útjain összesen 13,7 millió regisztrált robogó robog (2017), ami a világ teljes motorbicikli állományának kb. 6-7%-a, miközben a teljes népességszám "csupán" 23,5 millió fő (a világ népességének csupán 0,3%-a). Eszerint 10 lakosra (az idősektől a csecsemőkig) 5-6 robogó jut. Átlagos családokkal számolva ez családonként legalább 2-3 robogót jelent.

Egyedi módon tette fel kérdését a táblára író feltehetően kerékpáros természetjáró a jászsági különleges madárvédelmi terület határvonalán húzódó kövesút mentén.

Tervezel. Hetekig lázban variálsz: jármű, szállás, koszt, egyebek. Megszervezed. Összespórolod. Utolsó este nem alszol, a zabszem azon a testnyíláson már se ki, se be. Elindulsz. Boldog percek. Repülsz, gyalogolsz, buszozol, villamosozol, tevegelsz, meg amit akarsz. Ezt vártad egész évben. Harmadik nap a WC-n kötsz ki. Jön alul. Jön felül. Ezt nem tervezted. Pedig nem ártott volna…

...de nevezzük csak „esernyő” évszaknak… Nem mintha bármiért is panaszkodnék, de két napja úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék. Igazából még ki sem tudtam nagyon menni a lakásból bőrig ázás nélkül, amióta megérkeztem Tajvanra.

Norvégia térképét böngészve a Skandináv-félsziget északi részén könnyen rálelhetünk a 100 km hosszan a Norvég-tengerbe nyúló szigetcsoportra. Egykor a külvilágtól jócskán elzárt, vad sziklaszirtek uralta, titokzatosságot árasztó, tradicionális halászfalvak világa volt, ám mára a hidak és tenger alatti alagutak jóvoltából elérhetővé vált. Így egyre nagyobb teret hódít a turizmus és annak is a Skandináviában oly elterjedt lakóautós ága