Lápok piócáktól hemzsegő és békáktól hangos vizében él a csodaszép mocsári békaliliom (Hottonia palustris), amely a kankalinfélék családjának egy vízi életmódhoz alkalmazkodott faja. 20–50 cm magas, évelő növény, hajtásai a sekély vízben úsznak, és jellegzetes, a víz színén lebegő...
Puglia az olasz „csizma” sarka. Az ókorban Apuliának hívták, és olyan események színtere volt, mint a Spartacus-féle felkelés döntő ütközete Brundisium (ma Brindisi) mellett. De itt, Bariban őrzik Szent Miklós ereklyéjét, és itt van a 20. századi magyar történelemből ismert Otranto is. Korábban...
Az arábiai orix számos arab ország nemzeti szimbóluma. Katar a nemzeti légitársaság emblémájává tette, az Egyesült Arab Emirátusok az ötvendirhamos bankjegyen szerepelteti – és talán a mesebeli unikornis mintájául is szolgálhatott. (Főleg, ha netán úgy fordul, hogy oldalról-távolról...
Az olajbogyót és az olívaolajat szinte mindenki ismeri. Ezek a Földközi-tenger partvidékein és szigetein őshonos európai olajfa leghasznosabb adományai. Termesztése a Mediterráneumban mintegy hétezer éves múltra tekint vissza, legidősebb ismert példányai több ezer évesek. Az olajfát sok nép...
A Körösök vidékén átutazó vendég vagy a kikapcsolódni érkező nyaraló számára szembetűnő, hogy ez a táj – minden természeti szépsége ellenére – nem egy érintetlen vadon. Az ember évezredes tájátalakító tevékenysége hol hozzátett a természeti adottságokhoz, hol elvett belőle. A különböző korok...
Szél és csontig hatoló hideg. Erre a kettőre mindig számíthatunk, ha a téli Balaton felé vesszük az irányt. Nincs itt semmi, mondhatnánk. És igazunk is lenne, ha nem lenne itt ez a sok tőkésréce és pár hattyú, amik a móló körül tollászkodnak.
A tavaszi kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) magyarországi előfordulása igazi rejtély. Közel 30 éve akadtak rá a Zemplén központi részén, Pálháza közelében.
Ha természetjárókat kérdeznénk, hogy láttak-e már sárgafejű királykát (Regulus regulus) sokan válaszolnának nemmel. Pedig elképzelhető, hogy láttak, hiszen téli természetjárásaink során fenyvesek közelében gyakran kerülhet szem elé.
Leggyakoribb hazai bagolyfajunk számlálása zajlik a hétvégén. A 2020-as Év Madara az erdei fülesbagoly országszerte gyakori fészkelő. Telelő példányai jellemzően örökzöld fajok lombkoronájába húzódva töltik a nappalokat így parkokban könnyen megfigyelhetők.
Flóra és fauna rovatunkban többnyire valamilyen különleges ritkaságot mutatunk be, de az élővilág „közkatonái” is érdekesek és szépek lehetnek, csak közelebb kell hajolni hozzájuk.
Károly, walesi herceg kezdeményezte 2013-ban az úgynevezett koronázási rétek telepítését, azaz minden megye az Egyesült Királyságban telepítsen egy új vadvirágos rétet! Mindezt a fajgazdag rétek brit-szigeteki drámai megfogyatkozása indokolta.
Különös hegyvidék emelkedik a tenger fölé a japán főszigettől, Kyushutól délre, melyet nehezen járható, sötét vadon borít. A Japánról kialakult sztereotípiáktól merőben eltérő világ egyre több turistát vonz, ami a szigetnek áldás és átok is egyszerre
„… Hirtelen mély, búgó huhogás töltötte meg a levegőt. Az öreg uráli bagoly hím volt: így tudatta párjával és a nagyvilággal, hogy idegen lépte át birodalma határát…”
A Magas-Tátra központi részén, a 2655 méteres Gerlahfalvi-csúcs alatt húzódik a Felkai-völgy, ami a Kárpát-medencei hegymászás és turistaélet egyik kiindulópontja volt. A völgy középső részén áll a Sziléziai-ház, a tátrai túrák fontos kezdőpontja. A Sziléziai-háztól nem messze, 1820–1840...
Borneó vonzereje sokak számára egy elképesztő lényhez kötődik: a nagy borneói orángután szabadon élő példányaival több helyszínen is találkozhatunk.
A lehetőség felvillanyozó...
A rizsjácintok trópusi-szubtrópusi származású vízigyomok, elterjedésük súlypontja Kelet-Ázsiában van. A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a rizstermesztéssel került el a világ távoli tájaira, így Dél-Európában is megtelepedett. Hazánkban éri el földrajzi elterjedésének északi határát.
Az európai fehér gólyaállomány nagy része már augusztus elején megkezdte több ezer kilométeres vándorútját Afrika felé. Az alföldi vizes élőhelyek közelében található legelőkön csoportokba verődve most is megfigyelhetőek.
Bikarét, Ménes-járás, Nagy-birka-rét, Juhászlak, Disznószék. A korabeli térképeket bújva ehhez hasonló nevek sokasága tanúskodik arról, hogy az ország jelentős területén legeltetett állattartás folyt – s ha nevükben néha máig is őrzik egy-egy terület eredeti szerepkörének emlékét, a hagyományos...
A hazánkban élő ibolyák virágai többnyire ibolyás-kékek vagy fehérek, a sárga ibolya (Viola biflora) azonban kivételes élénksárga virágaival. Virágai mellett vese alakú, csipkés szélű levelei is megkülönböztetik rokonaitól. Legtöbbször csak két levele van, erre utal tudományos neve...
Idén esedékes az az országjelentés, amely a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről számol be, ezért a Magyar Rovartani Társaság 2018-ban úgy döntött, hogy három ilyen faj közül kerüljön ki az Év rovarja. A nyilvános szavazás 2018. december 6-án zárult, és egy bogár...
