A tavaszi kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) magyarországi előfordulása igazi rejtély. Közel 30 éve akadtak rá a Zemplén központi részén, Pálháza közelében.
A tavaszi kérészpáfrány (Anogramma leptophylla) magyarországi előfordulása igazi rejtély. Közel 30 éve akadtak rá a Zemplén központi részén, Pálháza közelében.
Ha természetjárókat kérdeznénk, hogy láttak-e már sárgafejű királykát (Regulus regulus) sokan válaszolnának nemmel. Pedig elképzelhető, hogy láttak, hiszen téli természetjárásaink során fenyvesek közelében gyakran kerülhet szem elé.
Leggyakoribb hazai bagolyfajunk számlálása zajlik a hétvégén. A 2020-as Év Madara az erdei fülesbagoly országszerte gyakori fészkelő. Telelő példányai jellemzően örökzöld fajok lombkoronájába húzódva töltik a nappalokat így parkokban könnyen megfigyelhetők.
Flóra és fauna rovatunkban többnyire valamilyen különleges ritkaságot mutatunk be, de az élővilág „közkatonái” is érdekesek és szépek lehetnek, csak közelebb kell hajolni hozzájuk.
Károly, walesi herceg kezdeményezte 2013-ban az úgynevezett koronázási rétek telepítését, azaz minden megye az Egyesült Királyságban telepítsen egy új vadvirágos rétet! Mindezt a fajgazdag rétek brit-szigeteki drámai megfogyatkozása indokolta.
Különös hegyvidék emelkedik a tenger fölé a japán főszigettől, Kyushutól délre, melyet nehezen járható, sötét vadon borít. A Japánról kialakult sztereotípiáktól merőben eltérő világ egyre több turistát vonz, ami a szigetnek áldás és átok is egyszerre
„… Hirtelen mély, búgó huhogás töltötte meg a levegőt. Az öreg uráli bagoly hím volt: így tudatta párjával és a nagyvilággal, hogy idegen lépte át birodalma határát…”
A Magas-Tátra központi részén, a 2655 méteres Gerlahfalvi-csúcs alatt húzódik a Felkai-völgy, ami a Kárpát-medencei hegymászás és turistaélet egyik kiindulópontja volt. A völgy középső részén áll a Sziléziai-ház, a tátrai túrák fontos kezdőpontja. A Sziléziai-háztól nem messze, 1820–1840...
Borneó vonzereje sokak számára egy elképesztő lényhez kötődik: a nagy borneói orángután szabadon élő példányaival több helyszínen is találkozhatunk.
A lehetőség felvillanyozó...
A rizsjácintok trópusi-szubtrópusi származású vízigyomok, elterjedésük súlypontja Kelet-Ázsiában van. A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a rizstermesztéssel került el a világ távoli tájaira, így Dél-Európában is megtelepedett. Hazánkban éri el földrajzi elterjedésének északi határát.
Az európai fehér gólyaállomány nagy része már augusztus elején megkezdte több ezer kilométeres vándorútját Afrika felé. Az alföldi vizes élőhelyek közelében található legelőkön csoportokba verődve most is megfigyelhetőek.
Bikarét, Ménes-járás, Nagy-birka-rét, Juhászlak, Disznószék. A korabeli térképeket bújva ehhez hasonló nevek sokasága tanúskodik arról, hogy az ország jelentős területén legeltetett állattartás folyt – s ha nevükben néha máig is őrzik egy-egy terület eredeti szerepkörének emlékét, a hagyományos...
A hazánkban élő ibolyák virágai többnyire ibolyás-kékek vagy fehérek, a sárga ibolya (Viola biflora) azonban kivételes élénksárga virágaival. Virágai mellett vese alakú, csipkés szélű levelei is megkülönböztetik rokonaitól. Legtöbbször csak két levele van, erre utal tudományos neve...
Idén esedékes az az országjelentés, amely a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről számol be, ezért a Magyar Rovartani Társaság 2018-ban úgy döntött, hogy három ilyen faj közül kerüljön ki az Év rovarja. A nyilvános szavazás 2018. december 6-án zárult, és egy bogár...
A Magyar Földrajzi Múzeum rovarszálló építő versenyt hirdet 10-14 éves diákoknak. A pályamunkák leadási határideje 2019. május 16.
Telihold idején a zarándokok lótuszvirágot helyeznek el ajándékul Buddhának a sztúpák (más néven a dagobák) lábazatán. A makákók ilyenkor nyüzsögnek a környéken, mivel a virágok szirmait letépegetve, előszeretettel fogyasztják el azok magvait.
Kréta szigete növényzeti szempontból Európa egyik leggazdagabb területe: 1400 fajjal rendelkezik, aminek 10%-a endemikus, azaz kizárólag ezen a szigeten fordul elő.
A hetvenes évek előtti intenzív vadászat komolyan megtizedelte a hazai túzokállományt: erről az 1990-ben készült oktatófilm, a „Lesz-e túzok 2000-ben?” már címében is hűen tanúskodik. A puszta ritka és nemes madara végül szerencsésen megélte a millenniumot – mindebben kiemelkedő szerepet...
A farkasok utóbbi időben megnövekedett európai állományát 10-12 ezer egyedre becsülik. Annak ellenére, hogy e ragadozó a II. világháború előtt kontinensünk legtöbb részén a kihalás szélére sodródott, az elmúlt évtizedekben gyors visszatelepedésük kezdődött szinte mindenütt, ahol korábbi...
A kunkorok nemzetségének mintegy 220 faja főként a trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt, de a Mediterráneumban is sok különböző fajuk él. Hazánkban legkönnyebben a közönséges kunkorral (Heliotropium europaeum) találkozhatunk, ami egy elég gyakori szántóföldi gyomnövény. Ugarokon...