#flóra és fauna

Borneó vonzereje sokak számára egy elképesztő lényhez kötődik: a nagy borneói orángután szabadon élő példányaival több helyszínen is találkozhatunk.
A lehetőség felvillanyozó...

A rizsjácintok trópusi-szubtrópusi származású vízigyomok, elterjedésük súlypontja Kelet-Ázsiában van. A kék rizsjácint (Monochoria korsakowii) a rizstermesztéssel került el a világ távoli tájaira, így Dél-Európában is megtelepedett. Hazánkban éri el földrajzi elterjedésének északi határát.

Az európai fehér gólyaállomány nagy része már augusztus elején megkezdte több ezer kilométeres vándorútját Afrika felé. Az alföldi vizes élőhelyek közelében található legelőkön csoportokba verődve most is megfigyelhetőek.

Bikarét, Ménes-járás, Nagy-birka-rét, Juhászlak, Disznószék. A korabeli térképeket bújva ehhez hasonló nevek sokasága tanúskodik arról, hogy az ország jelentős területén legeltetett állattartás folyt – s ha nevükben néha máig is őrzik egy-egy terület eredeti szerepkörének emlékét, a hagyományos...

A hazánkban élő ibolyák virágai többnyire ibolyás-kékek vagy fehérek, a sárga ibolya (Viola biflora) azonban kivételes élénksárga virágaival. Virágai mellett vese alakú, csipkés szélű levelei is megkülönböztetik rokonaitól. Legtöbbször csak két levele van, erre utal tudományos neve...

Idén esedékes az az országjelentés, amely a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről számol be, ezért a Magyar Rovartani Társaság 2018-ban úgy döntött, hogy három ilyen faj közül kerüljön ki az Év rovarja. A nyilvános szavazás 2018. december 6-án zárult, és egy bogár...

A Magyar Földrajzi Múzeum rovarszálló építő versenyt hirdet 10-14 éves diákoknak. A pályamunkák leadási határideje 2019. május 16.

Telihold idején a zarándokok lótuszvirágot helyeznek el ajándékul Buddhának a sztúpák (más néven a dagobák) lábazatán. A makákók ilyenkor nyüzsögnek a környéken, mivel a virágok szirmait letépegetve, előszeretettel fogyasztják el azok magvait.

Kréta szigete növényzeti szempontból Európa egyik leggazdagabb területe: 1400 fajjal rendelkezik, aminek 10%-a endemikus, azaz kizárólag ezen a szigeten fordul elő.

A hetvenes évek előtti intenzív vadászat komolyan megtizedelte a hazai túzokállományt: erről az 1990-ben készült oktatófilm, a „Lesz-e túzok 2000-ben?” már címében is hűen tanúskodik. A puszta ritka és nemes madara végül szerencsésen megélte a millenniumot – mindebben kiemelkedő szerepet...

A farkasok utóbbi időben megnövekedett európai állományát 10-12 ezer egyedre becsülik. Annak ellenére, hogy e ragadozó a II. világháború előtt kontinensünk legtöbb részén a kihalás szélére sodródott, az elmúlt évtizedekben gyors visszatelepedésük kezdődött szinte mindenütt, ahol korábbi...

A kunkorok nemzetségének mintegy 220 faja főként a trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt, de a Mediterráneumban is sok különböző fajuk él. Hazánkban legkönnyebben a közönséges kunkorral (Heliotropium europaeum) találkozhatunk, ami egy elég gyakori szántóföldi gyomnövény. Ugarokon...

A véletlen úgy hozta, hogy pár évvel a libanoni cédrusokkal való találkozásom után Törökországban megismerkedhettem egy másik cédruserdővel. Az Elmali határában lévő természetvédelmi területen nemcsak védik, hanem szaporítani és megismerni is próbálják a legértékesebb helyi fafajokat, a cédrust...

A zsályák nemzetségének mint-egy 800 faja ismert, többségük a trópusi területek lakója. Évelő növények, de cserjék és félcserjék is vannak közöttük. Különösen látványosak a mediterrán vidékeken, ahol meghatározó szerepük van a garrigue, más néven phrygana növényzet felépítésében. Több ilyen...

Kígyószisz és seprence, gyújtoványfű és harangvirág – a Pilisi Parkerdő erdészei a nyári virágokból gyűjtöttek egy csokorra valót, hogy ki-ki megismerhesse az erdei utak mellett, a tisztásokon és réteken, vagy a gyepekkel tarkított bokorerdőkben előforduló fajokat.

A gyújtoványfüvek száraz gyepek nyári vadvirágai. Legtöbb fajuknak sárga virága van, csak az ajkak narancssárgák. A virág egy hosszú sarkantyúban végződik, ezért az a gyertya lángjára emlékeztet, innen kapta e nemzetség a magyar nevét.

Országszerte zajlik egyik legszebb hazai költő madarunk fiókáinak gyűrűzése. A költési időben számba vett bankaállomány szaporulata június elejére éri el azt a fejlettségi szintet, ami a jelölő gyűrű felhelyezését már lehetővé teszi.

Ritka esemény, amikor egy évtizedek óta kipusztultnak hitt faj kerül elő Magyarországról. Ilyen eset történt 2017 májusában, amikor egy mediterrán ritkaság bukkant fel Csongrád megye keleti részén, Eperjes falu határában.

A havasi pinty (Montifringilla nivalis) a magas hegyvidékek jellegzetes madara. Verébméretű, barnásszürke hátáról és világosszürke hasáról könnyen felismerhetjük.

A pár éve nálunk is népszerű Vad évad (Big year) című filmszatíra – meglehetősen jól karikírozott – főszereplőinek kalandjait messze meghaladja az Azori-szigeteken októberben zajló folyamat, amely során szinte spontán módon jön össze legalább 50 professzionális madarász, hogy fajlistáját...