A szendereket mindenki szereti. A rovarvilág e képviselői nem feltétlen külső megjelenésükkel, inkább érdekes életmódjukkal hívják fel magukra a figyelmet.
A legtöbb szenderfaj éjszaka aktív, azonban a hazánkban őshonos, gyakori kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) kivételesen...
Lehet, hogy csak a természetfotósok, természetjárók fülelnek erősen e név hallatán – de ők nagyon! Legkisebb galambfélénk különleges kinézetű, érdekes hangú, titokzatos, vad madár. Április-májusban a búgó-kurrogó, kellemes hangja az igazi pezsgő, zsongó tavasz érkezését jelenti a madarászok...
Ahol évszázadokon át öszvérek húzták a Földközi-tenger vizének lepárlásával nyert sóval teli kocsikat, ott ma gazdag madárparadicsomot találhatunk Szardínián. Mindehhez még a sziget fővárosa, Cagliari határait sem kell elhagyni. Az egykori sólepárló medencék vizén, elhagyott ipari létesítmények...
A buglyos tátorján (Crambe tataria) a magyar puszták nevezetes növénye. Igazi különlegesség, amit számos, történetinek számító dokumentum is említ. A tátorján név először Szikszai Fabriciusz Balázs 1560 körül összeállított szójegyzékében bukkan fel, de a ferences szerzetesek egykori szegedi...
A pusztai meténg (Vinca herbacea) száraz gyepjeink jellegzetes tavaszi vadvirága. Március és május között találkozhatunk kis, kék „szélkerekeivel”. Mészkedvelő növény, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, homok- és löszpusztákon él. Pontusi-pannon faj, elterjedése a Kaukázustól a Balkánon át...
A télre hazánkban maradó és az északi területekről hozzánk érkező, vonuló madárfajok emberi segítség nélkül is túl tudják élni a telet. Ősszel és télen is megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot találnak hazánkban. Etetésük célja valójában a magunk szórakoztatása, amit közeli megfigyelésük...
Az elhivatott természetjáró télen sem maradhat távol a természettől. Ilyenkor kihalt az erdő, a madarak is csendesek, ami az alkalmi turista számára persze egyhangú és unalmas lehet. Ha azonban nyitva tartjuk a szemünket, hamar felfedezhetjük, hogy a természet „takarítómunkásai”, a korhadékbontó...
A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust a zöldturizmus jegyében fejleszti határ menti történeti és botanikus kertjeit.
A matuzsálem fák történelmi korok, nagy események néma tanúi. Akaratlanul is vonzódunk ezekhez a termetes, méltóságot...
Ha a 33-as főúton közlekedve Tiszafüred és Debrecen között megállás nélkül áthaladunk hazánk első nemzeti parkjának közepén, nem fogunk sokat látni a füves mezőség változatos növény- és állatvilágából. Régi igazság, hogy e tájhoz le kell hajolni, hogy igazi szépségét megláthassuk...
A sárkánygyökér (Calla palustris) titokzatos növény. Mocsaras helyeken, láperdőkben, tavak és lassú folyású patakok szegélyén él. Eurázsia és Észak-Amerika fenyveszónájában elterjedt. Észak-Európában még nem számít ritkaságnak, azonban dél felé egyre inkább ritkul, a vizesélőhelyek pusztulása...
A virágzó kamillamezők tavasszal az alföldi szikes puszták tájképileg is meghatározó elemei. A látványosságot megörökítő természetfotósokon kívül ilyenkor felkerekednek a környékbeliek is, hogy leszüreteljék a hasznot a rövid időre megjelenő virágmezőkről. Ám talán még a gyűjtésben részt vevők...
Az ágyban fekszem és kibámulok az ablakon. Pihenés közben pillantom meg, hogy a harmincéves, udvari nyírfán fakopáncsok szorgoskodnak. Pár nap múlva egy nagy kupac kivájt fatörmelék és egy odú látványa fogad. Balkáni fakopáncsok (Dendrocopos syriacus) döntöttek úgy, hogy idei fészekaljukat...
A Balaton-felvidéknek kevéssé ismert, értékes gyöngyszeme a Badacsonyörs területén található Folly Arborétum. Egy erre járó neves német szakember sok évtizeddel ezelőtt egyenesen ékszerdoboznak nevezte!
E pannon bennszülött növényünk tudományos leírása Kitaibel Páltól származik 1801-ből. Csak Magyarországon él, kizárólag a Dunántúli-középhegységben, a Pilistől a Keszthelyi-hegységig, azonban egy helyen a Dunát is „átlépi”, és a Vác fölötti Naszályon is előfordul. Mészkedvelő faj, a nyílt...
Az elmúlt évben a Magyar Rovartani Társaság az Év rovara szavazáskor a három „versenyzőt” egy különleges szempont szerint, a más fajhoz való hasonlóságuk alapján nevezte meg.
Hajnalodik, a fagy lassan kúszik fel az ember hátán, de a mozgás és a látvány megéri. A Hegyközben vagyunk, a Zemplén szívében, egy családnál, akik mindig izgalmas célokkal és kalandokkal várják az arra tévedőt. Hajnal van Mikóházán,
a Miklós-tanyára tartunk. Hegyek között, völgyek...
Apajon, a halastórendszer töltéséről távcsövezem a vagy száz párból álló, nyüzsgő szerkőtelepet. Az etetőcsónak nyomvonala mellett fészkelőket figyelem, mert ezek a madarak már megszokhatták az ember közelségét. Lassan, lavírozva elindulok a mellkasig érő vízben, hogy előkészítsem a leshelyet....
Karácsony előtt megtelt a közösségi média a magasabb hegyeinkben kialakult zúzmarás köd képeivel. Vastag zúzmara és jég borította be a Visegrádi-hegység, a Börzsöny és a Pilis 600 méter feletti csúcsait, igazi jeges mesevilágot varázsolva a hegyekbe. Kirándulók ezrei voltak kíváncsiak...
Akadnak olyan érdekességek az élővilágban, melyek terepi megfigyeléséhez különösen éles látással kell rendelkeznünk, és nem árt, ha egy nagyító is kéznél van!
A fekete hunyor (Helleborus niger) Közép-Európa talán legkorábban virágzó növénye. Az olvadó havat követve januártól áprilisig virágzik. Különösen meleg klímájú termőhelyeken már december végén is megjelenhet, ezzel megelőzi a tavasz első hírnökeként számon tartott kikeleti hóvirágot (Galanthus...
